2017. szeptember 30., szombat

158 éve született Elek Apó — Ma van a magyar népmese napja

a Magyar Népmese Napja, Benedek Elek, gyermekirodalom, irodalom, kultúra, magyar népmesék
Benedek Elek
(1859-1929)
A legnagyobb magyar meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, Erdély szimbóluma, minden magyar gyermek Elek Apója, 1859-ben született a székelyföldi Kisbaconban.


Már kisgyermekként megismerkedhetett a székely népmesék és mondák gazdag világával. Gondos nevelésben részesült: nyolcévesen már a nagyhírű székelyudvarhelyi református kollégium diákja volt, ahol felső tagozatos korában az önképzőkör lelkes tagjaként nyelveket tanult és meséket írt. Érettségi után Budapestre költözött és a bölcsészettudományi karon megszerzett diplomájával a zsebében újságírónak állt. Több napilap és folyóirat munkatársa, a Néptanítók Lapjának főszerkesztője volt.

1889-ben Pósa Lajos költővel, meseíróval indították útjára az első valóban irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az én újságomat, később, 1909-től Sebők Zsigmond meseíróval közösen szerkesztették a Jó pajtást. 1885-ben adta ki a Székely Tündérország, majd a Székely mesemondó című köteteket.

1896-ban a millenniumi ünnepségekre jelent meg igazi szívügye, az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág, amely négyszáz történetet, általa összegyűjtött meséket és mondákat tartalmaz, és korának legnagyobb példányszámot elért sikerkönyve lett. Ifjúsági könyvsorozatának címe Kis Könyvtár volt, amely később Benedek Elek Kiskönyvtára címen jelent meg.

Gyerekeknek szánt verseket, leányregényeket, meseátdolgozásokat adott közre nagy hozzáértéssel, esztétikai igényességgel — Ezeregyéjszaka, Grimm legszebb meséi.

1921-ben, amikor Trianon után aki tehette, menekült Erdélyből, Benedek Elek végleg hazatért Kisbaconba. Szerkesztője lett a Cimbora című ifjúsági lapnak, amely először 1922. szeptember 22-én jelent meg. Ő volt a gyerekek Elek Apója, aki kiterjedt levelezést folytatott „unokáival”. A Cimbora 1929-ben anyagi nehézségek miatt szűnt meg.

Példás családi életet élt


Feleségével 45 évig éltek együtt boldog házasságban, hat gyermeket nevelve.


1929. augusztus 17-én Kisbaconban érte a halál szélütés következtében, levélírás közben. Felesége követte a halálba, egyszerre temették el őket, sírjuk egymás mellett fekszik a település temetőjében. A fejfán látható Benedek Elek saját maga által írt sírverse:
Jézus tanítványa voltam,
gyermekekhez lehajoltam,
a szívemhez felemeltem,
szeretetre így neveltem.”


Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk


a Magyar Népmese Napja, Benedek Elek, gyermekirodalom, kultúra, magyarság,

A magyar népmese napját a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére Benedek Elek születésnapján 2005 óta ünnepeljük.


A nap célja, hogy felkeltsék a szülők figyelmét: mesélni, történeteket elmondani, akár fejből vagy mesekönyvből felolvasva örömet okoz a gyerekeknek, és segíti, hogy szülő és gyermeke között szeretettel teli, bensőséges kapcsolat alakuljon ki.

Az ünnephez évente több száz intézmény és szervezet csatlakozik saját programokkal — felolvasásokkal, előadásokkal, rajzversenyekkel és játékos foglalkozásokkal — Magyarországról és a határon túlról egyaránt.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.