2017. június 4., vasárnap

Ma van a nemzeti összetartozás napja

1920. június 4-én fél ötkor a versailles-i Nagy Trianon kastélyban írták alá az első világháborút lezáró magyar „békeszerződést”.


Nemzeti Összetartozás Napja, Magyarország, Nagy-Magyarország, Trianon, magyarság, történelem,
Forrás: Magyarország Kormánya
Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is.

Magyarországot két kevésbé ismert politikus, a Simonyi Semadam-kormány két képviselője, Drasche-Lázár Alfréd külügyminisztériumi főtitkár, illetve Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter képviselték.

Mindazok, akik a politikai pályán kívántak maradni, nem vállalták a szerződés aláírását, hiszen jól tudták, hogy azt az ország közvéleménye egységesen elutasítja. A győztes hatalmak részéről a békekonferencia elnöke — aki akkor Georges Clemenceau francia miniszterelnök volt — írta alá a dokumentumot.

A békediktátum kimondta: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.

  • A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához,

  • Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, (Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, ami nagyobb terület, mint a mai magyar állam területe)

  • Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz,

  • Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került,

  • Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket,

  • az olaszok 1924-ben Fiumét és környékét szerezték meg.

Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat nem vette figyelembe, így a magyarság egyharmada, mintegy 3,2 millió magyar is az új határokon túlra került, fele részük összefüggő tömbben élt a határ mentén.

A döntés 23,4 millió magyart érintett


  • 300 ezer került Ausztriához,

  • 3,5 millió Csehszlovákiához,

  • 5,3 millió Romániához,

  • 4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát-Szlavónország 2,6 millió lakosát),

  • Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, ami nagyobb terület, mint a mai magyar állam területe

A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója.


Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, majd Jugoszlávia 1941-es német megszállása után a Délvidéket. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét határai közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a fasiszta Németország oldalán.

Nemzeti Összetartozás Napja, Magyarország, Nagy-Magyarország, Trianon, magyarság, történelem,
Forrás: MTI
A világégést és az ismételt háborús vereséget követően 1947. február 10-én írta alá Magyarország az újabb párizsi békét, amely lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.


Az erről szóló törvény kimondta: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI/MTVA