2017. február 3., péntek

Az ombudsman beadta a derekát

Victor Ciorbea pénteken bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást módosító sürgősségi kormányrendelet ügyében.


Victor Ciorbea, Románia, btk.-módosítás, közkegyelem, Klaus Iohannis, Grindeanu-kormány, Florin Iordache, alkotmánybíróság
Victor Ciorbea — Fotó: Liviu Adăscăliței/Mediafax
Úgy döntöttem, alkotmányossági kifogást emelek a 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet ellen” — mondta sajtónyilatkozatában Victor Ciorbea.

A Nép Ügyvédje ugyanakkor bocsánatot kért a közvéleménytől, amiért szerdán engedett az újságírók nyomásának, és még azelőtt véleményt nyilvánított az ügyben, mielőtt elolvasta volna a Hivatalos Közlönyben a rendeleteket, vagy megbizonyosodott volna azokról a lépésekről, amelyeket ombudsmanként tehet.

Ciorbea megköszönte Klaus Iohannis államfőnek, hogy szerdai látogatásakor felhívta a figyelmét arra, hogy módjában áll alkotmányossági kifogást emelni a Btk.-t módosító sürgősségi kormányrendelet ellen, ugyanis erre 2013 óta van precedens.

Ciorbea odáig ment, hogy kijelentette: tiszteli az utcán demonstrálókat, akiknek igazuk van, hiszen a sürgősségi rendeletek „a teljes romániai közigazgatást felmentik a büntetőjogi felelősség alól”, ez pedig elfogadhatatlan egy jogállamban.

A módosítás ezer sebből vérzik


Ciorbea kifejtette, elsősorban azért emelt alkotmányos kifogást, mert nem indokolt sürgősségi kormányrendelettel módosítani a büntető törvénykönyvet és a -perrendtartást, ugyanis nem áll fenn olyan sürgető jogi helyzet, amely indokolttá tenné ezt.

Közölte, a kormány egy uniós irányelvre hivatkozik a rendeletben, de annak alkalmazási határideje 2018. április 1., így van elég idő, hogy a parlamentben vitassák meg a módosításokat. Felidézte, az alkotmánybíróság korábbi döntéseiben megállapította: sürgősségi rendelet elfogadása akkor indokolt, ha Románia ellen kötelezettségszegési eljárást indít Brüsszel, de rámutatott, hogy ez a helyzet sem áll fenn.

Súlyos kár?


Ciorbea a rendelet ellen tartalmi kifogásokat is megfogalmazott.


Szerinte túl általános az a megfogalmazás, hogy a hivatali visszaélést akkor lehet büntetni, ha 200 ezer lejnél nagyobb kár keletkezik, illetve ha egy jogi vagy magánszemély „súlyos kárt” szenved. Mint mondta, a rendelet nem tisztázza, mit ért a törvényalkotó a súlyos kár kifejezés alatt, ami bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot idéz elő.

Emellett a rendelet szerint a hivatali visszaélés csak törvények és sürgősségi kormányrendeletek megsértése esetén válna büntethetővé. Az ombudsman szerint ez azt jelentené, hogy a kormány egyszerű rendeleteinek, a miniszteri rendeleteknek, valamint az önkormányzati határozatoknak a megsértése nem lenne büntethető, ami ellentmond az alkotmánybíróság korábbi döntéseinek. Hozzátette: az alkotmánybíróság korábban leszögezte, a törvény szót a tágabb jelentésében kell értelmezni, aminek ki kell terjednie valamennyi törvényre, rendeletre, önkormányzati határozatra.
A rendelet szövegének egy része azonnal hatályba lépett a kedd esti elfogadását és a közlönyben való közzé tételét követően. Egy másik része, amely a hivatali visszaélést is szabályozza, tíz nap múlva, vagyis február 11-én hajnalban lép hatályba. 
Az alkotmánybíróság várhatóan február 7-én dönt, mikorra tűzi ki a rendelet ellen benyújtott óvások megvitatását.
Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Agerpres/MTI/vhegy