2017. január 6., péntek

A Cioloș-kormány utolsó nagy dobása

Corina Șuteu, a szerdán távozott Cioloș-kormány kulturális minisztere az utolsó munkanapján nyújtotta be az UNESCO-hoz a verespataki bányászat kultúrtájának a világörökség részévé nyilvánítását kérő dossziét.


aranybányászat, ciántechnológia, Erdély, Gabriel Resoutces, Roșia Montană Gold Corporation, Verespatak, UNESCO-védettség, Cioloș-kormány, Corina Șuteu
Verespatak - a külszíni bányászati kitermelés krátere — Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Ennek köszönhetően az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatak egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete felvegye a települést a védett kulturális örökségek listájára.

Az ex-miniszter a Facebook-oldalán közölte: a lépést Dacian Cioloș miniszterelnökkel egyeztette, és reményét fejezte ki, hogy a helyébe lépő Ionuț Vulpescu, a Grindeanu-kormány kulturális tárcavezetője is fenntartja a Románia nevében benyújtott előterjesztést.

A lépést megelőzően több mint tízezren írták alá azt a petíciót, amelyben az UNESCO-dosszié benyújtására kérték a minisztert.


A Verespataki kultúrtáj megőrzéséért harcoló civil szervezetek attól tartottak, hogy a szociálliberális Grindeanu-kormány lemond a védetté nyilvánítás kéréséről, és ehelyett a Roșia Montana Gold Corporation bányatervét fogja támogatni a településen.

Verespatak védetté nyilvánításának a folyamata 2011-ben indult, amikor az országos műemlékbizottság a kulturális tárcának javaslatot tett a település felterjesztésére a világörökségi listára.

2016 januárjában a kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen.

Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat.


A településen a kanadai többségi tőkével alapított Roșia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.

A környező hegyek ledózerolását és a kőzet felőrlését feltételező projekt a környezetvédők heves tiltakozásába ütközött. A bányaberuházás ellen 2013-ban Románia-szerte maratoni tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI