2017. január 18., szerda

Iohannis megakadályozta Dragnea jogállam elleni támadását

A román államfő is megjelent szerdán a balliberális kormány rendes ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kabinet ne tűzzön közvita nélkül napirendre közkegyelemről rendelkező vagy a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet.


Klaus Iohannis, Grindeanu-kormány, Sorin Grindeanu, Liviu Dragnea, büntető törvénykönyv, amnesztia, közkegyelem, amnistie, gratiere, codul penal
Klaus Iohannis és Sorin Grindeanu kormányfő — Forrás: presidency.ro
A 2014 óta hivatalban lévő Iohannis első ízben élt azon alkotmányos jogával, hogy maga elnököljön egy kormányülésen.

Az elnök már korábban is figyelmeztette a Grindeanu-kormányt, hogy tisztsége teljes súlyával szembe fog szállni minden olyan próbálkozással, amely az igazságszolgáltatás eszközeinek megnyirbálását, a korrupt politikusok „tisztára mosását” célozza.

Iohannis a kormányülés elején a sajtó jelenlétében leszögezte: megállapodott Sorin Grindeanu kormányfővel, hogy a két tervezetet nem veszik fel szerdán a kormányülés kiegészítő napirendjére, és azokról csak közvita után döntenek.

Két elefánt van a teremben


Ismerik az a mesét, amikor van egy elefánt a helyiségben, de nem látszik, és senki sem beszél róla. Itt most kettő van” — jelentette ki Iohannis, utalva a közkegyelemről és a büntető törvénykönyvek módosításáról szóló rendeletekre.

Kijelentette, mindkettőről beszélt a kormányfővel, aki biztosította arról, hogy már tárgyalt erről néhány kollégájával a kabinetből, és egyik tervezetet sem sem tűzik napirendre.

Iohannis a kormányülés elején elmondta: a miniszterelnök megígérte, hogy a kormány csak azt követően tárgyal minden erre vonatkozó tervezetet, miután a törvény által előírt minden hatóság — a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a szakmai szervezetek, a bírói szervezetek és természetesen a közvélemény is — végigtanulmányozza. „Ezeket a lépéseket kötelező módon végig kell járni”  —figyelmeztetett Iohannis.

Az államelnök azt is megosztotta a sajtó képviselőivel — akiket előzőleg ki akartak küldeni a teremből, de Iohannis ezt (is) megakadályozta —, hogy mindössze 20 perc alatt sikerült konszenzusra jutnia Grindeanuval.

A sajtó egy része már régóta azzal vádolja a szociálliberális kormánytöbbséget, hogy amnesztiáról és közkegyelemről szóló kormányrendeletekkel készül mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított, bűnvádi eljárás alatt lévő politikusainak.

Kedden Florin Iordache igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott: amnesztiát (a büntetett előéletet is eltörlő bűnfeledést) nem terveznek, de elképzelhető, hogy közkegyelmi jogszabállyal próbálnak majd enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán. Iordache azt ígérte, hogy a minisztérium honlapján szerdán nyilvánosságra hozzák a tervezett módosításokat.

Bár a szerdai kormányülést megelőzően — évek óta először — semmit sem közöltek hivatalosan a sajtóval az ülés napirendjéről, az ellenzéki sajtó tudni vélte, hogy a kormány két sürgősségi rendeletet akar szerdán elfogadni:
  1. közkegyelmet hirdetne bizonyos bűncselekmények elkövetőinek,

  2. megváltoztatná a hivatali visszaélés és más bűncselekmények meghatározását.

Grindeanu: Iohannis jelenléte nem osztott-szorzott semmit


A kormányülés után Grindeanu sajtóértekezletén azt állította, hogy Iohannis jelenléte nélkül sem került volna napirendre a két büntetőjogi tervezet.


amnesztia, büntető törvénykönyv, Grindeanu-kormány, Klaus Iohannis, közkegyelem, Liviu Dragnea, Sorin Grindeanu
Klaus Iohannis, a váratlan vendég — Forrás: presidency.ro
A miniszterelnök szavaiból kiderült: csak akkor értesült Iohannis érkezéséről, amikor az elnök már úton volt a kormánypalota felé.

Mit mond az alaptörvény?


Az alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel a törvényalkotásba, amelyeket később a parlament is megvitat, és adott esetben megerősíti, módosítja, vagy elveti azokat.

Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyész szerint azonban hiába vonnának utólag vissza vagy támadnának meg az alkotmánybíróságon egy közkegyelmi rendeletet, ha egyetlen óráig is hatályba lép, az — a kedvezőbb jog elve alapján — visszavonhatatlan jogi következményekkel járna.

A vádhatóság vezetője egy kedd esti interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a DNA ügyeinek egyharmadában hivatali visszaélés a gyanú, és amennyiben ezt törölnék a btk-ból, nemcsak gyanúsítottak százai úsznák meg a felelősségre vonást, hanem a társadalomnak sem lennének már eszközei arra, hogy behajtsa az általuk okozott kárt.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
MTI/Agerpres/vhegy