2016. október 13., csütörtök

Törésteszt — Novelláskötettel jelentkezett Szabó T. Anna

Egy sor verseskötet és a tavaly megjelent, Senki madara című kisregénye után Szabó T. Anna először jelentkezik novelláskötettel.


irodalom, novella, próza, Szabó T. Anna, Törésteszt, Magvető
Szabó T. Anna — Fotó: Czimbal Gyula/MTI
A nemek közötti hatalmi viszonyokkal foglalkozó Törésteszt szerdán jelent meg a Magvető Könyvkiadónál.

A kötet, amelynek Szilágyi Lenke tervezte borítójáról egy porcelánbaba néz az olvasóra tágra nyílt tekintettel, az Origó című novellával kezdődik. Az írás Szűcs Attila egy festménye nyomán született. A tűpontos, ziháló, rövid novella olyan, akár egy szabadvers.
Ez a fajta beszéd nagyon fontos nekem, az átmenet a szerepversből a prózába. Van néhány verssűrűségű novella ebben a kötetben. Ezeket balladanovellának hívnám, mivel kihagyásos szerkezetükkel is a balladákra emlékeztetnek” — mondta az írónő az MTI-nek.
Az egy híján ötven rövid próza férfi és női hangokon szólal meg.
A férfi és nő közötti hatalmi viszonyok érdekelnek. Még a mai közbeszédben is általában arról van szó, hogy mi a nő feladata, és nem arról, hogy milyen a nő helyzete. A helyzet egy megállapítás, a feladat kényszer, célkijelölés” — foglalta össze az írónő.

Saját, fájdalmasan megélt tapasztalatát is átszűri az indulatos novellákon.


irodalom, novella, próza, Szabó T. Anna, Törésteszt,
Forrás: Facebook
Minden házasságban és minden kapcsolatban dominanciaküzdelmek zajlanak, a legnehezebb az egyenlőség. „Mint célt ki kell tűzni, sehogy máshogy nem érdemes. Egy olyan kapcsolat, amelyben az egyenlőség nem is cél, szerintem kizárólag a másik elnyomásáról szól ” — mondta.

Egy irodalmi példára hivatkozva felidézte, hogy Petőfi és Jókai egyenrangú társnak érezték feleségüket. „Gyönyörű, amikor Petőfi azt mondja: én nem ismerek nálam magasabbat, de alacsonyabbat sem. Ez a romantikus generáció megpróbált szembe menni a konvencióval.”

A Töréstesztet írói pályafutásában legalább akkora lépésnek tartja, mint annak idején az Elhagy című kötetét vagy a szülés utáni verseit. „Mikor megírtam, hogy milyen fájdalmas, szép és durva a gyerekszülés, az volt ekkora kitárulkozás.

A novelláiban felcsapó indulat nemektől független. Ahogy a kötet címe sugallja, minden történetben lezajlik egy „törésteszt”: ha nem egy tárgy, akkor az ember törik.
Mind hordozunk magunkban olyan sebeket, amelyeket akár akaratlanul is ejtettek rajtunk, kérdés, hogy mekkora egy ember terhelhetősége. Továbbra is tetten érhető, hogy a nő nem emeli fel a szavát, belemegy a játékbaba szerepbe, nagyon szeretne kitörni, de nem tud.”
Egy lépés ez a könyv, a fájdalmon keresztül a megértő szeretethez — fogalmazott az írónő, hozzátéve, hogy ideálképe Kosztolányi Pacsirtája. „Olyan fájdalmas, hogy bele kell halni, mégsem pusztító indulat van benne, hanem megértő, elfogadó, miközben egy reménytelen helyzetet ábrázol.

A Töréstesztben megjelenő viszonyok azonban sok szempontból nem reménytelenek, mint fogalmazott, „a harag katartikus tud lenni, kiegyenlíti a szerepeket, segít”.

Írásaira Kosztolányi mellett nagy hatással volt Jékely Zoltán novellisztikája, „mert ő is a novelláiban néz szembe a férfi-nő viszonnyal, a testiséggel, kegyetlenül, de ugyanakkor megértően”.

A kötet egy-egy novelláján egy regény intenzitása süt át. Ilyen a Küklopsz is, amely eredetileg valóban egy regény szüzséjeként készült el. A férfiszerelem e szenvedélyes vallomásában elejtett szavakból bukkan elő a fiatal művész és idősebb társa szilánkos története, amelynek egésze azonban meghúzódik a balladai homályban.
Valamiféle katalizátornak is szánom ezeket a balladanovellákat, olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyeket meg lehet vitatni egymás között. Gyújtsanak, robbantsanak be valamit, akkor is, ha ez fáj, hiszen nem lehet megúszni. A legnehezebb magunkkal szembenézni. Ez a könyv önvizsgálat is: tükrözi milyenek az én indulataim" — hangsúlyozta Szabó T. Anna.

A Töréstesztben megjelenő traumabeszéd a nőkről szóló írásokban már Weöres Sándor Psyché, Esterházy Péter Tizenhét hattyúk vagy Dragomán György Máglya című könyvében is jelen van. 


Szabó T. Anna szerint mintha felszakadt volna egy gát a kortárs magyar prózában. „Ha haragosabb vagy szenvedélyesebb a szöveg, az azért van, mert a fedőt fölemelték, nem tudom ki kezdte, de az a lefojtott, nagy nyomású gőz most előtört.

A novellák témái már Kerített tér című verseskötetében is hangsúlyosan jelentek meg, ezúttal ismét gyakran a tenni akarás és a tehetetlenség érzetének kettőssége jellemzi az írásokat. A verseskötettel való folyamatosságot húzza alá, hogy ezt a gyűjteményt szintén a szembenézés, ezúttal elsősorban az elfojtott haraggal való szembenézés ihlette.

A Töréstesztben ábrázolt kapcsolatok nem feketék és fehérek. „Vannak kiélezett helyzetek, amikor szükség van a sarkításra, a veszekedés tipikusan ilyen helyzet, de utána a beszélgetésnek, önvizsgálatnak kell következnie” — fejtette ki.

A Törésteszt című kötetet szombaton délután mutatják be a Margó Irodalmi Fesztiválon.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI