2016. október 16., vasárnap

Tăriceanu totális háborút indított Kövesi ellen

A szenátus elnöke arra kérte a honatyákat vasárnap, hogy mandátumuk hátralévő két hónapja alatt már ne döntsenek a mentelmi jog felfüggesztését célzó kiadatási kérésekről, amelyek a korrupcióellenes ügyészségtől érkeznek.


Călin Popescu Tăriceanu, Laura Codruța Kövesi, DNA, Románia, korrupció,
Călin Popescu Tăriceanu — Fotó: Andreea Alexandru/Mediafax
Felhívásában Tăriceanu kifejtette meggyőződését, hogy „az amúgy szükséges és legitim” korrupcióellenes harc mögé bújva a DNA sokszor a politikai ellenfelek félreállításának eszközévé válik azok kezében, akik „okkult módon a háttérből irányítják” ezt az intézményt.

Tăriceanu szerint nem sokkal a parlamenti választások előtt a DNA azért „ás elő 7-8 éves ügyeket nagy csinnadrattával, hogy ellehetetlenítse a kényelmetlen ellenfelek indulását”.

A felsőház elnök úgy vélte: ha annyi éven át nem volt sürgős felgöngyölíteni azokat az ügyeket, várhatnak még két hónapig, amíg véget érnek a választások.

Tăriceanu pártállástól független elvi kérdésnek nevezi a „meghurcoltak” melletti kiállást, legyen szó Victor Pontáról vagy Elena Udreáról.


Bár saját magát nem sorolta az áldozatok közé, a DNA Tăriceanut is bíróság elé állította júliusban bűnpártolás és hamis tanúzás gyanújával.

Tăriceanu ellen egyébként saját pártja, a szabadelvű ALDE egyes mellőzött politikusai éppen erre hivatkozva szítanak lázadást, és vasárnap bejelentették, hogy „Egy tiszta parlamentért” elnevezéssel korrupcióellenes mozgalmat kezdeményeztek az ALDE-ban.

A román alkotmány a klasszikus mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít:
  • csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük;
  • azon miniszterek vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.

Hirdetés ________________________________________________

mágneses fakockák, magnetic wooden blocks, brikk
 _______________________________________ mágneses fakockák

A házszabály szerint a jogi bizottságnak három napon belül kell véleményeznie a kiadatási kérést, a plénumnak pedig öt napon belül kell döntenie róla. A határidőket akkortól számítják, amikor a házelnök nyílt ülésen ismerteti a kiadatási kérést a plénummal, de erre nem szab meg terminust a házszabály.

Ha valamiért tehát nem hívnak össze plenáris ülést — például parlamenti vakáció van, vagy választókerületi tevékenységet végeznek — akkor a parlament hosszabb ideig is „jegelheti” egy-egy tagjának kiadatási ügyét.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
MTI/Agerpres/vhegy