2016. szeptember 15., csütörtök

Mégis eltávolítják a magyar feliratot az iskoláról — Szatíra

Bár kezdetben a háromszéki elöljárók égre-földre esküdöztek, hogy a falig mennek a több mint száz éves feliratért, időközben megértették — valószínű oraveczi sugallatra —, hogy „felesleges a múltba révülni, ami megtörtént, elmúlt, most a jövőbe kell nézni.”


Fotó/grafika: vhegy/Toró Attila
Lekerül tehát a sepsiszentgyörgyi rangos magyar tannyelvű gimnázium épületének homlokzatáról a Székely Mikó Kollégium felirat, de nem kell megijedni!, sikerült ugyanis megtalálni azt a megoldást, amellyel a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad.

Tekintettel arra, hogy a háromszékiek országos átlagon felüli jólétét biztosító, történelemkönyvekbe kívánkozó magasztos ideák mindig egyazon embertől származnak, csak a rend kedvéért említjük meg, hogy az ötletgazda Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke volt.

Teljes pártatlanságát igazolandó, Tamás nem politikusként, hanem civilként terjesztette be javaslatát, ami mellett — mint mondta — teljes bajuszszélességgel kiáll, és amit a csütörtöki rendkívüli ülésen a városatyák egy tartózkodással el is fogadtak. Rodica Pârvan, a testület szolgálatos „fekvőrendőre” felszólalásában ismertette tartózkodásának okát: titkosszolgálati forrásokból úgy értesült, hogy a megyeelnök és a sepsiszentgyörgyi polgármester az amerikai nagykövet támogatásával az Osztrák-Magyar Monarchia visszaállításán ügyködnek. Elmondta: csak azért nem szavazott nemmel, mert lelke mélyén örül, hogy végre lekerül a helyi román közösséget érzékenyen érintő magyar nyelvű gigafelirat.

Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatója viszont elismerően csettintett! Írásban kérte Kerekes Jenőt, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza igazgatóját, hogy bocsássa rendelkezésére az intézményben működő kőműves-festő kör inasait az iskolafelirat átfestése céljából, ami — képünk tanúsága szerint — már meg is történt.

Következik a faipari eszközök és gépek beszerzését célzó tender meghirdetése, de csak formaságból, a Holzindustrie Schweighofer közleménygenerátora ugyanis már jelezte, névadóként a vállalat ragaszkodik ahhoz, hogy felszerelje és üzembe helyezze „álmai iskoláját”. Természetesen ingyért, csupán arra kérik a városvezetést, hogy amennyiben az iskola udvarterében nem lenne elegendő hely a cég szívügyét képező és a helyi közösségek minden szegmensét érintő olyan társadalmi tevékenységek lebonyolítására, mint a szociális helyzetű emberek, az iskolák és az egészségügy támogatása, illetve a rönkszállító teherautók rakodása, akkor „belakhassák” az új Főteret is.

Kérdésünkre, hogy a kezdeményezés nem ütközik-e a műemléképületekre vonatkozó törvénybe, Tamás Sándor elmondta: a rétyi fenyővágóhíd puszta léte a bizonyíték arra, hogy ebben az országban a törvények csak dísznek vannak, hülyék lennénk, ha nem használnánk ki teljes mértékben.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke reméli, hogy ezzel a kanyarral, a kommunizmus idején államosított kollégium visszaszolgáltatása is egyenesbe kerül: ha Schweighofernek sikerült a hatályos romániai törvényekre és a józan észre fittyet hányva megépíteni a rétyi üzemet, akkor semmi sem lehetetlen.

Dan Tănasăt a mobiltelefonján értük el; a magyar feliratok esküdt ellensége érdeklődésünkre elmondta, jelenleg Barcelonában tartózkodik, ahol a katalán önállósulási törekvések történetét tanulmányozza, de már értesült a döntésről, amivel nem elégedett maradéktalanul, mégis visszavonja a feljelentését, de nem annak okafogyottsága miatt, elsősorban „erkölcsi okokból”: még őt is ámulatba ejtette a gyorsaság, amivel Tamás és Antal, nyilvánvalóan a politikai tőkeszerzési céljából, kiteregette a „nemlétező ügyet”.

A névváltozásról természetesen szerettünk volna megkérdezni mikós véndiákokat és környezetvédőket is, de nem szívesen nyilatkoztak. Egyikük éppen munkába igyekezett és aggódott, nehogy lekésse a Rétyre induló buszt, egy neve elhallgatását kérő zöld aktivista pedig mindössze annyit mondott: ezután kénytelen lesz ferde szemmel nézni az iskolafeliratot. Kerekes Gyula

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.