2016. május 3., kedd

Könyvajánló: A lélekmentő - Kallós Zoltán első kilencven éve

Kallós Zoltán, Csinta Samu, könyv, magyarság, kultúra, néprajzkutatás,
Forrás: Hagyományok Háza
Bemutatták Csinta Samu A lélekmentő - Kallós Zoltán első kilencven éve című könyvét kedden a budapesti Hagyományok Házában.


A kötetben Kallós Zoltán mellett tanítványai, munkatársai, kortársai beszélnek az erdélyi néprajzkutatás és népzenegyűjtés legjelentősebb egyéniségéről. „Kallós Zoltán legenda, bennünk élő történelem, aki gyönyörködött a folklórban és tudását átadta másoknak” — mondta Kelemen László, a könyvet kiadó Hagyományok Háza főigazgatója a bemutatón.

Mint fogalmazott, Zoli bácsi a népből vétetett, Erdélyben a rendszerváltás előtt alulról látta a nép összes nyomorúságát és szenvedését, és ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai ezt mélyről és mélyen átélték. Felidézte, hogy Kallós Zoltán első gyűjtését még középiskolásként végezte, a második világháború után Moldvában tanított, onnan küldte el a legnagyobb gonddal és pontossággal elkészített feljegyzéseit Kodály Zoltánnak, aki ezeket nagyra értékelte.
Miközben számos megaláztatás érte és börtönben is volt, lépésről lépésre, kemény munkával végezte a gyűjtését, amelyhez magyarországi segítséget is kapott — hangsúlyozta Kelemen László.
A kötetben megszólal Andrásfalvy Bertalan, Borbély Jolán, Kelemen László, Pávai István, Novák Ferenc Tata, Sebő Ferenc, Korniss Péter, Szép Gyula, Deák Gyula, Kostyák Alpár és Bardocz Sándor.

Csinta Samu újságíró, író kiemelte: csodálatos időszak volt számára az a néhány hét, amely a Hagyományok Házától kapott felkéréstől, 2015 decemberétől a kézirat leadásáig, február végéig tartott. Mint megjegyezte, civil kíváncsisággal végezte a feladatot, amely során olyan világ nyílt ki előtte, amely a könyv megírása nélkül valószínűleg soha nem került volna közel hozzá.
A kötet címe nemcsak Kallós Zoltán néprajzos életútját szimbolizálja, hanem azt a tevékenységet, amelyet napjainkban is végez Erdélyben, válaszúti birtokán a mezőségi szórványmagyar gyerekek visszamagyarosítása érdekében — mondta Csinta Samu.

Kallós Zoltán


A magyar, a román és a cigány népzene és népi hagyományok egyik legjelentősebb gyűjtője. 


Kallós Zoltán, Csinta Samu, könyv, magyarság, kultúra, néprajzkutatás,
Kallós Zoltán
Fotó: MTI
Munkájáért a rendszerváltozás utáni időszakban több rangos elismerést is kapott: 1990-ben Életfa-, 1993-ban Magyar Művészetért-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Magyar Örökség díjat kapott, 2001-ben Corvin-lánccal jutalmazták, 2005-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.

2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) elismeréssel tüntették ki. 2013-ban a Romániai Népművészeti Akadémia tagjává avatták. 2014-ben a nemzet művészévé választották.

A szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, ennek ajánlotta teljes vagyonát.


Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak zömét. Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc- és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról érkeznek résztvevők.

A válaszúti birtokán létesített szórványkollégiumban több mint száz olyan mezőségi gyermeknek biztosítanak szállást és ellátást, akiknek a településén már nem működik magyar iskola, ezért Válaszúton tanulnak.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI