2016. május 18., szerda

Azt tudta, hogy a zsiráfnak ugyanannyi nyakcsontja van, mint az embernek?

Az evolúció rendkívüli attrakciója a hosszú lábú, hosszú nyakú zsiráf, amely akár hat méteres magasságot is elérhet és amely legalább nyolcezer éve, a nigeri dabousi barlangábrázolások óta tartja ámulatban az embert.


állatvilág, zsiráf, tudomány, Douglas Cavener,
Zsiráfborjú és anyja a budapesti Állat- és Növénykertben — Fotó: Marjai János/MTI
Tudósok összehasonlították a zsiráf és legközelebbi rokona, az afrikai esőerdők okapijának genomját.

Douglas Cavener, a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósa, és Morris Agaba, a tanzániai Nelson Mandela Afrikai Tudományos és Technológiai Intézet munkatársával vezették a kutatást, amelynek során többek között kiderítették azt is, milyen genetikai változások vezettek a zsiráf kivételesen hosszú nyakának evolúciójához, amely a világ legmagasabb szárazföldi állatává tette.

Cavener és Agaba több mint negyven emlős — köztük a szarvasmarha, a juh, a kecske, a teve és az ember — génszekvenciáihoz hasonlította a zsiráf és az okapi génjeit, hogy megtalálják, milyen genetikai változások számlájára írhatók a hatalmas állat olyan egyedülálló jellemzői, mint az akár 60 kilométeres óránkénti sebességű sprintek.
Az okapi és a zsiráf génszekvenciái nagyon hasonlítanak, mert csak mintegy 11-12 millió éve vált el egymástól a közös őstől származó két faj fejlődése. A közeli rokonság ellenére az okapi inkább a zebrára hasonlít, nem rendelkezik a zsiráf magasságával, sem döbbenetes szív- és érrendszeri kapacitásával, ezért az ő genomja segítségével meg lehetett találni a zsiráf tulajdonságainak genetikai gyökereit — magyarázta Cavener.
Összehasonlító tesztek segítségével felfedezték azt a 70 gént, amely az adaptáció jeleit mutatta. Ezek azok a gének, amelyek a csont-, a keringési és az idegrendszer fejlődését és működését szabályozzák, vagyis éppen azok, amelyekről feltételezték, hogy a zsiráf csodáinak hátterében állnak.

Felfedezték a hosszú nyak és lábak evolúciójában szerepet játszó géneket is. A zsiráfnak ugyanannyi nyak- és lábcsontja van, mint az embernek, ezért ezeknek a csontoknak nagyon meg kellett nyúlniuk.
Legalább két génre volt ehhez szükség: az egyik meghatározza a csontváznak azt a régióját, amelyiknek nagyobbra kell nőnie, a másik a nagyobb növekedést stimulálja — mutatott rá Cavener.
A 70 azonosított gén között, amelyek a zsiráfnál markánsan eltérnek a többi állatétól, megtalálták azokat is, amelyek ezeket a feladatokat látják el.
Reméljük, a zsiráf genomjának és egyedülálló testfelépítése titkainak publikálása felhívja a figyelmet a fajra, melynek populációi gyorsan fogyatkoznak: az elmúlt 15 évben az orvvadászat és élőhelyük pusztulása miatt negyven százalékkal lettek kevesebben. Ebben az ütemben a szabadon élő állatok száma a század végére 10 ezer alá eshet — mondta Cavener.
Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
vhegy/MTI/Nature Communications