2016. április 7., csütörtök

Elkészült az RMDSZ árnyékjelentése

Az árnyékjelentés, amelyet az RMDSZ a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról szóló román kormányjelentéshez készített, az elmúlt hat év romániai magyar jogsérelmeit összegzi.


anyanyelvhasználat, Kelemen Hunor, kisebbségi jogok, magyarság, MOGYE, nemzeti jelképek, RMDSZ, Románia,
Kelemen Hunor — Fotó: Banga Előd-Ernő/RMDSZ
A 72 oldalas dokumentumot — ITT olvasható — Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mutatta be egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta: nem politikai, hanem technikai dokumentumot készítettek, mely számtalan konkrét példával igyekszik bizonyítani, hogy Románia nem teljesítette azokat a kötelezettségeit, amelyeket az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményében vállalt. A dokumentum megoldást is javasol valamennyi jelzett jogsérelemre.

Kelemen elmondta: az elmúlt években a jogsérelmek következtében jelentősen megrendült a romániai magyarság biztonságérzete. A közösségi jogok megtagadása korlátozza a közösség gyarapodását, fejlődését. Kelemen Hunor azt várja, hogy párbeszéd kezdődjék a román kormánnyal és a román politikai elittel a jelzett jogsérelmek orvoslásáról.

A sérelmek sorában megemlítette, hogy Románia még mindig nem fogadta el a keretegyezményben vállalt kisebbségi törvényt, amelynek tervezetét még 2005-ben nyújtotta be a parlamentbe Călin Popescu Tăriceanu kormánya.

Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: az elmúlt 11 évben az RMDSZ-nek kormányzati pozícióból sem sikerült elérnie a törvény elfogadását. Erre csak akkor mutatkozott volna hajlandóság a különböző koalíciók részéről, ha kimaradt volna a törvényből a kisebbségek kulturális autonómiáját rögzítő fejezet.

Míg a román hatóságok általában bátorítják a regionális identitás ápolását, Székelyföldön fellépnek ellene.


Kelemen Hunor megemlítette: a bíróság elutasította egy olyan egyesület bejegyzését, amelynek nevében és statútumában a Székelyföld kifejezés szerepelt.

Az RMDSZ elnöke szerint a közszolgáltatásokban és az egészségügyben is sérül az anyanyelvhasználat joga, de az oktatásban és az igazságszolgáltatásban sem alkalmazzák Románia vállalásait. Megemlítette, még mindig nem sikerült elérni, hogy a román nyelvet sajátos tankönyvek és módszertan alapján tanítsák a magyar iskolákban, és azt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) biztosítsák a magyar tagozat — törvényben is rögzített — önállóságát.

Felrótta, hogy az igazságszolgáltatásban csak szóban lehet használni a magyar nyelvet, írásban nem. A gyülekezési jog megsértéseként említette, hogy a marosvásárhelyi hatóságok megpróbálták megakadályozni a székely szabadság napján tartott tiltakozást, és „büntetések özönét” rótták ki a résztvevők ellen.

2010 óta lelassult, az utóbbi két évben pedig teljesen leállt az államosított ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata.


Restitúciós kérvények százai ügyében nem született sem elutasító, sem jóváhagyó döntés. Kelemen Hunor kitért arra, hogy továbbra is napirenden van Románia régiósítási terve, mely szerint Székelyföldet egy olyan közép-régióba illesztenék be, amelyben a magyarság aránya mindössze 29 százalékos lenne. Hangsúlyozta: ez ellentétes a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásaival.

A román kormány két év késéssel készítette el azt a jelentését, amelyhez az árnyékjelentés készült, és a jelentés tartalmáról nem konzultált az RMDSZ-szel.


Az MTI kérdésére, hogy konzultált-e a kormány a dokumentum tartalmáról az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával, melyet 2015 októberéig RMDSZ-es tisztségviselő vezetett, Kelemen Hunor elmondta: Laczikó Enikő államtitkár a leváltása előtt konkrét javaslatokat fogalmazott meg a hivatal részéről, ezeket azonban nem vették figyelembe.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.