2016. április 26., kedd

30 éve történt a csernobili katasztrófa

1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban.


Ukrajna, Csernobil, atomerőmű, Szovjetunió, nukleáris baleset, atomerőmű-katasztrófa, csernobili katasztrófa
Néhány nappal a katasztrófa után készült légifelvétel az atomerőműről — Forrás: MTI
A Kijevtől 110 kilométerre északra, 18 kilométerre Csernobil városától, Pripjaty városa mellett létesített Lenin atomerőműben négy darab 1000 megawattos, ún. könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK-1000 típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktor működött, melyek 1977 és 1983 között kezdték meg az áramtermelést.

Április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált, néhány másodperc múlva két robbanás vetette szét, majd bekövetkezett a nukleáris olvadás.


A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, a keletkezett tüzet hajnalra sikerült ugyan eloltani, de magában a reaktorban még napokig volt izzás. Az erőmű személyzetének több tagját és sok tűzoltót magas sugárzás ért, nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, több százszor annyi, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A katasztrófát egy félresikerült kísérlet okozta


A reaktorblokk személyzete egy szimulált vészhelyzetben azt akarta kideríteni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a veszély esetére tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére.

A reaktor teljesítményét 20-30 százalékra nyomták le, az előírások ellenére ebben az alacsony, instabil és alig ellenőrizhető teljesítménysávban üzemeltették, ráadásul elfelejtették bekapcsolni a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszert.

Kitelepítések, tiltott zóna, új város


Az erőmű sugárszennyezett környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a kitelepítések, 1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között további 72 ezer főt költöztettek el. Más adatok szerint a szerencsétlenség után összesen 330 ezer embert telepítettek ki a térségből.

Ukrajna, Csernobil, atomerőmű, Szovjetunió, nukleáris baleset, atomerőmű-katasztrófa, csernobili katasztrófa
Lezárt, Csernobilba vezető út — Forrás: FIN/MTI
Az erőmű körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek a hatóságok, s ezen kívül, az erőműtől 50 kilométerre északra új települést emeltek Szlavutics néven a kitelepítettek és az erőmű dolgozói számára.

Pontosan ma sem lehet tudni, hány áldozatot követelt a csernobili katasztrófa.


Az ENSZ-szervezetek, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kormányai által 2003 februárjában létrehozott Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint:
  • a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt,

  • a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma 4 ezerre volt tehető,

  • a Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalomnak a 20. évforduló kapcsán Moszkvában közzétett tanulmánya szerinta sugárhatás már a 2005-öt megelőző másfél évtizedben mintegy kétszázezer megbetegedést okozott csak a három nagy szláv államban, és csaknem százezer rákos megbetegedést okoz még a jövőben.

Tipikus orosz-szovjet hozzáállás


A Szovjetunióban az első jelentéseket két nap múlva adták ki a balesetről, a Pravda pedig csak május 5-én számolt be a tragédiáról.



Így csapott le Európára az atomfelhő

Bár a szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, rövid időn belül első ízben Svédországban észleltek radioaktív felhőket, amelyek a Szovjetunió irányából érkeztek.

Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a környezetszennyezés további két tucat európai országot sújtott, és 45 260 négyzetkilométernyi föld fertőződött cézium-137 izotóppal.

Magyarországot két hullámban érte az atomfelhő


Az első Csernobiltól észak-északnyugati irányba indulva Skandinávián, Lengyelországon és Csehszlovákián át érkezett az országba április 29-én, s zömmel az északi, északnyugati területeken mosódott ki. A második nagyobb, déli irányú felhő Románián és Jugoszlávián keresztül május 7-én ért hozzánk, ezt az adagot a másnapi esők mosták a talajba.

A Magyarországot ért terhelést a volt Szovjetunión kívüli európai mezőnyben enyhe-közepes jelzővel minősítették.

A következmények kezelése


A balesetet követően az erőmű épségben maradt három blokkját lezárták, s leállították a Szovjetunió többi, hasonló típusú reaktorát is. Az első és a második blokkot 1986 decemberében újraindították, a felrobbant negyedik fölé vasbeton-szarkofágot építettek.

Emberi mulasztás történt


A felelősség megállapítására indult vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg.


1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése, szolgálati beosztással való visszaélés, illetve bűnös hanyagság miatt. Az atomerőmű tervezési hibáit, hiányosságait már 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították.

Szarkofág


Az 1990-es évek közepétől erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára a csernobili erőmű végleges bezárása érdekében.

Ukrajna, Csernobil, atomerőmű, Szovjetunió, nukleáris baleset, atomerőmű-katasztrófa, csernobili katasztrófa
Az eddiginél biztonságosabb védőburkot szerelnek össze a csernobili atomerőműben — Fotó: Szerhij Dolzsenko/EPA/MTI
Kijev 1995-ben megállapodott ebben az Európai Unióval, és 2000. december 15-én végleg leállította az erőmű még működőképes utolsó blokkját, miután a többit már korábban inaktív állapotba helyezték.

Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.