2016. március 11., péntek

Székely szabadság napja — Összefoglaló

Székelyföld területi autonómiáját és az erről szóló párbeszéd elindítását követeli a székely szabadság napja alkalmából szervezett marosvásárhelyi tüntetés kiáltványa


Izsák Balázs, régiósítás, Románia, székely autonómia, Székely Nemzeti Tanács, Székely Szabadság Napja, Székelyföld, történelmi régiók, Izsák Balázs, Tőkés László,
Szabadságot a székely népnek — Fotó: Boda L. Gergely/MTI
A kiáltványt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke olvasta fel csütörtökön a székely vértanúk emlékműve előtt.

A közfelkiáltással elfogadott kiáltványban a tüntetés résztvevői követelték, hogy:
  1. a történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, és ezt a közjogi státuszt Székelyföld autonómiastatútuma szavatolja;

  2. kezdeményezték, hogy a román kormány folytasson párbeszédet Székelyföld jogállásáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal;

  3. Románia maradéktalanul tartsa tiszteletben Románia és Magyarország alapszerződését, különös tekintettel a dokumentumnak arra a szakaszára, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét.

A résztvevők nevében megfogalmazott dokumentum megállapítja, hogy Románia:
  1. nem tartja be önként vállalt nemzetközi kötelezettségeit (az Európa Tanácsnak a területi autonómiát ajánló 1201/1993-as ajánlását, a Kisebbségi Keretegyezményt és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját);

  2. nem veszi figyelembe az Európai Unió, amikor az ország közigazgatási átalakítását tervezi.
Románia nem veszi figyelembe saját állampolgárainak demokratikusan kinyilvánított akaratát. Mi több, a hatóság nyílt vagy burkolt formában támadja közösségünk választott vezetőit, szimbólumainkat, tényleges és szimbolikus gesztusokkal, megkérdőjelezhető jogi eljárásokkal, a diktatúrára jellemző intézkedések egész sorával kíván félelmet kelteni, eltántorítani követeléseinktől. Korlátozza a szólásszabadságot, a szabad gyülekezéshez való jogunkat — áll a kiáltványban.

A dokumentum Székelyföld területi autonómiáját olyan közjogi intézményként mutatja be, amely megteremti az itt élő, őshonos székely-magyar többségi közösség számára a teljes és tényleges egyenjogúság feltételeit.


A kiáltvány szerint van esély a román kormánnyal folytatandó nyílt és őszinte párbeszédre,
„mert Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát”.
A párbeszéd elutasítása viszont — a kiáltvány szerint — a szélsőségek megjelenését bátorítja.
Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek! — zárul a székely szabadság napja résztvevőinek Marosvásárhelyen felolvasott kiáltványa.

A szónokok


Az Európát elárasztó migránsok és az őshonos székelyek helyzetét állította szembe több szónok is a székely szabadság napjának csütörtöki marosvásárhelyi rendezvényén.


Izsák Balázs, régiósítás, Románia, székely autonómia, Székely Nemzeti Tanács, Székely Szabadság Napja, Székelyföld, történelmi régiók, Izsák Balázs, Tőkés László,
Tőkés László — Fotó: Baranyi Ildikó/MTI
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az elmúlt negyedszázad „önfeladó” politizálását bírálva az autonómia melletti következetes, megalkuvás nélküli kiállásra buzdította honfitársait az autonómiatüntetésen elmondott beszédében.
Székelyföld szabadságát éhezzük, szomjúhozzuk, és felemeljük érte szavunkat, egy olyan helyzetben, melyben nemhogy a jogainkat és autonómiánkat nem biztosítják, hanem még az értük való kiállás politikai akaratnyilvánítás, a gyülekezés és szólás szabadságától is meg akarnak fosztani bennünket — fogalmazott az EMNT elnöke.
Nem vagyunk migránsok, tősgyökeres nép vagyunk — hangoztatta a szónok, igazat adva Kövér László házelnöknek abban, hogy nemcsak a szabad mozgáshoz, hanem a szülőföldhöz való emberi jogot is biztosítani kellene.

Az EMNT elnöke szerint a románok és magyarok is kisebbségbe juthatnak saját hazájukban, az európai nemzetek saját kontinensükön, ha nem becsülik jobban a szülőföldjüket.

Tőkés László „a magyarellenes kurzus garázdálkodásainak” beszüntetésére szólította fel a román kormányt, és egy román-magyar kerekasztal összehívását sürgette.

Sepsiszentgyörgy, Izsák Balázs, régiósítás, Románia, székely autonómia, Székely Nemzeti Tanács, Székely Szabadság Napja, Székelyföld, történelmi régiók, Izsák Balázs, Tőkés László,
Sepsiszentgyörgyön is megemlékeztek — Fotó: Kátai Edit/MTI

Szabolcs Attila fideszes országgyűlési képviselő, a székely zászlót elsőként kitűző magyarországi önkormányzat, Budafok-Tétény korábbi polgármestere úgy vélte, hogy a migrációs nyomás alatt élő Európában hasznos lehet a székelység tapasztalata.

A kötelező betelepítésből láttak már az itt élők egyet s mást az elmúlt száz évben. A nyelvi elnyomásból, a kulturális kisemmizésből pedig annyi tapasztalatuk van, hogy egyetemet nyithatnának. Persze nem magyar nyelven, mert az itt szinte lehetetlen — jelentette ki a politikus.
Szabolcs Attila azt is hangsúlyozta, hogy:
„az a nép kéri Székelyföldön az autonómiát, amelyik ezer éven át védelmezte Európa határait.”

Nyugat-Európából érkezett szónokok is szóltak az összegyűlt tiltakozókhoz.


Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) flamand nemzetiségű igazgatója kijelentette, nincs méltányos fejlődés, amíg minden döntést Bukarestben vagy Brüsszelben hoznak. Nincs egyenlőség, amíg Bukarest fenyegetésként tekint a székelyekre. A pártigazgató szerint Klaus Johannis államfő, aki maga is egy nemzeti kisebbséghez tartozik, több megértéssel lehetne a székely követelések iránt.

Nagy tapsot aratott Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, aki kijelentette: ha Katalónia független állammá válik, nem fogja elfelejteni a székelységhez hasonló, szabadságukért küzdő népeket.

José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője többek között arról beszélt, hogy a népek békés együttéléséhez szükség van a bizalomra, és a bizalom megteremtéséhez szükség van a tartós párbeszédre, a gesztusokra, és a bizalmat erősítő tettekre.

Vegyes fogadtatásban volt részük a tömeg részéről az erdélyi magyar pártok vezetőinek.


Már Tőkés László utalt arra beszédében, hogy az RMDSZ Maros megyei vezetői csak magánemberként vannak jelen, mert nem tartják olyan politikai rendezvénynek a székely szabadság napját, amelyre intézményes politikai választ kellene adniuk. A bejelentésre a tömeg füttyszóval válaszolt.

— Fotó: Baranyi Ildikó/MTI
„Autonómiát!”, „Székelyföld”, „Itthon vagyunk!” — Fotó: Baranyi Ildikó/MTI
Kifütyülték a tüntetők az RMDSZ-szel szövetségben politizáló Magyar Polgári Párt elnökét, Bíró Zsoltot is, aki megírt beszédét félretéve kijelentette: „ha a székely autonómiát a megosztás eszközévé tesszük, akkor az autonómia ügye biztos vesztésre van ítélve”.

Nagy tapsot aratott viszont Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki kijelentette: az erdélyi magyarság és a székelység olyan országban akar élni, ahol egyik sem fél a másiktól, ahol a románok és magyarok együtt döntenek, és nem töltik „Bukarest feneketlen zsákjába” az adóikat, hogy Európa legdrágább autópályája épüljön belőlük.

„Tiszteletben tartjuk a románok nyelvét kultúráját, és ugyanezt várjuk mi is Bukaresttől”  — jelentette ki az EMNP elnöke, aki szerint a történelmi régiók újraélesztésével kell kialakítani Románia új közigazgatási régióit.

A székely vértanúk obeliszkje előtt adta át Izsák Balázs az SZNT által alapított Gábor Áron-díjat, melyet idén Haáz Sándor zenepedagógusnak, a szentegyházi gyermekfilharmónia alapítójának és vezetőjének ítéltek oda.


A pedagógus arra kérte a székelyeket, hogy minden nap énekeljenek, és menjenek el választani a június 5-i romániai önkormányzati választásokon.

Nem volt rendbontás


A tömeg tömött sorokban távozott a székely vértanúk emlékművétől a város főtere felé, hogy átadja a tüntetés petícióját a kormány Maros megyei képviselőjének.


A tüntetők az „Autonómiát!”, „Székelyföld”, „Itthon vagyunk!” jelszavakat kiabálva, de békésen, ünnepi hangulatban tették meg a Székely vértanúk emlékművétől a főtérig vezető két kilométeres utat. A karhatalom nem próbálta a járdára szorítani a tüntetőket, mint két évvel ezelőtt, amikor ebből dulakodás alakult ki, hanem félpályás forgalomkorlátozással biztosította szabad mozgásukat.

A főtéren Izsák Balázs, Tőkés László és az SZNT több képviselője átadta a korábban közfelkiáltással elfogadott petíciót a kormány megyei megbízottjának, majd erről hangosbemondón is beszámoltak a megmozdulás résztvevőinek.

A tüntetők mintegy félóra múlva kisebb csoportokban elhagyták Marosvásárhely főterét.

Elővigyázatosság 


Ciprian Călușer, a rendezvényt nagy erőkkel biztosító csendőrség mobil egységének szóvivője elmondta: a Székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés és a résztvevők elvonulása rendbontás nélkül történt.


Izsák Balázs, régiósítás, Románia, székely autonómia, Székely Nemzeti Tanács, Székely Szabadság Napja, Székelyföld, történelmi régiók, Izsák Balázs, Tőkés László,
Elővigyázatosság — Fotó: Boda L. Gergely/MTI
A szóvivő megerősítette azt a más településekről buszokkal érkezett demonstrálóktól származó értesülést, miszerint a hosszabb, vastagabb zászlórudakat már a megemlékezés előtt elkobozták a résztvevőktől, mint mondta, „elővigyázatosságból”.

Arról, hogy a városközpontba vonulás és a megyeháza előtti tüntetés során történt-e bármilyen incidens, a csendőrség a következő napokban közleményt tesz közzé.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
vhegy/MTI