2015. november 5., csütörtök

Kelemen velünk mikor konzultál?

A történetet már mindenki ismeri: a fővárosi Colectiv klubban kirobbant, halálos áldozatokat és sebesültek százait követelő tűzvész egész országra kiterjedt, jelképes lángjai Victor Ponta kormányfőt is elérték.


Románia, politika, magyarság, RMDSZ, Kelemen Hunor, Ponta-kormány, Victor Ponta, Klaus Johannis, tüntetés Bukarestben, Club Colectiv,
2014 márciusában Kelemen Hunort arról faggatta a sajtó, miért állt össze Pontával. Fotó: Baranyi Ildikó/MTI 
Nem mintha a lemondáshoz erre égető szükség lett volna: a törvénytelenségek hálójába kuszálódott politikusnál már az ominózus törökországi kórházlátogatás alatt beállt a klinikai halál, „jóakaró” párttársai most látták elérkezettnek az időt arra, hogy lekapcsolják a gépről. De mortuis nil, nisi bene. Térjünk vissza saját portánkra.

Ponta lemondatása után felpezsdült az élet Bukarest politikai küzdőterén: színre léptek a megszokott arcok, s az orwelli disznófejek sorra pufogtatták az ilyenkor már unalomig ismételt semmitmondó beszédeiket erkölcsről, a mindenek feletti népérdekről és -akaratról, megújulásról, megtisztulásról, újratervezésről.

Megszólalt a még mindig a mérleg nyelveként számon tartott Kelemen Hunor is, aki ignorálva azt a nyilvánvaló tényt, hogy úgy a románok, mint a magyarok többségnek szemében, ő maga is része annak a politikus bagázsnak, amely ellen a demonstrálók fellázadtak, kijelentette, az RMDSZ készen áll arra, hogy feltételekkel ugyan, de kormányra lépjen. „Az RMDSZ-nek van elég tapasztalata” - mondta Hajráhunor. Hadd ne firtassuk most, mihez van elég tapasztalata az RMDSZ-nek, Kelemen úr!

Újságírói kérdésre Kelemen Hunor közölte: várja a parlamenti pártok vezetőinek és Klaus Johannis államfőnek a telefonhívását. „Mindenkivel konzultálni fogunk” - mondta az elnök, akinek a hatalomközelség mámorától csillogó szemeiből inkább azt lehetett kiolvasni: „Mindenkivel elmegyünk egy körre.

Az elnök úr és a papíron újratervezett RMDSZ vezetői egy fikarcnyi jelét sem mutatják annak, hogy bármit is megértettek volna az elmúlt napok eseményeiből, az utca emberének eléggé egyértelmű üzenetéből. Lepereg róluk a tény, hogy közöttük, és azok között, akiket Bukarestben és az ország nagyvárosaiban jelképesen már Románia posztdecembrista történelmének a szemétdombjára dobtak egyenlőségjel éktelenkedik. A „Takarodjatok mindnyájan!” inget nekik is kiszabták már.

Adja magát a kérdés: nekünk erdélyi magyaroknak, székelyeknek nem kellene-e utcára vonulnunk, hogy saját kis házi kompromittálódott politikustársadalmunk távozását követeljük? Nem egyébért, de a Szövetségnek is — micsoda maffiózusan cinikus, nem véletlenszerű megnevezés — megvannak a saját kis és nagy korrupt, és jogerősen elítélt politikusai, akiktől nem tud, pontosabban nem akar szabadulni.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az új román kormányalakítás kapcsán a minap úgy fogalmazott: „az RMDSZ most azon munkálkodik, hogy mi hozható ki ebből helyzetből a romániai magyarság javára”. Egy frászkarikát! A rendszerbe beleolvadt, Bukarestben lóellenzővel bóklászó RMDSZ-döntéshozókat ez motiválja a legkevésbé. Az egyéni, a pillanatnyi érdek most is mindent felülír. Ha nem így volna, akkor Kelemen Hunor nemcsak a Dâmbovița-, hanem a Maros-partiakkal is konzultálna. Talán majd legközelebb.
Kerekes Gyula

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.