2015. október 22., csütörtök

Összeesküvés Ferenc pápa ellen

Ferenc pápa és állítólagos orvosa is tagadta az egyik olasz hírportálon megjelent híreket a katolikus egyházfő feltételezett betegségével kapcsolatban.


agydaganat, egyház, Ferenc pápa, rákbetegség, Vatikán, sajtóvisszhang, Olaszország, Fukusima Takanori, Federico Lombardi, Quotidiano Nazionale
„A felelősség nem kizárólag a sajtót terheli.” Fotó: Patrick Semansky/AP pool/EPA/MTI
A történtekről nyilatkozó bíborosok szerint az egyházfő elleni „összeesküvés” árnyékolja be a Vatikánt.

Az Olaszországban is dolgozó Fukusima Takanori japán orvosprofesszor stábja közleményben szögezte le, hogy az idegsebész soha nem vizsgálta meg Ferenc pápát. Az orvos az egyházfővel két alkalommal a Vatikánban tartott általános audienciákon találkozott.

A Quotidiano Nazionale olasz hírportál közölte, hogy Ferenc pápának jóindulatú agydaganata van, és az egyházfőt a japán orvos kezeli. Federico Lombardi szentszéki szóvivő pontról pontra cáfolta a QN értesüléseit, amelyeket megalapozatlannak és felelőtlennek nevezett.

Hangsúlyozta, hogy személyesen Ferenc pápát is megkérdezte, aki szintén a sajtóból értesült esetleges betegségéről.

A pápa egészségéről felröppent hamis hír azonban megtette hatását: a vatikáni sajtótájékoztatót az újságírók ritkán látott tömege lepte el, és a püspöki szinódust háttérbe szorítva Ferenc pápa betegsége került a középpontba.

A L'Osservatore Romano szentszéki napilap porhintésnek nevezte a QN-ben megjelenteket, úgy fogalmazva, hogy a hír közlésének időpontja elárulja a mögötte rejlő „manipuláció szándékát”.

Szándékos álhírkeltésnek tartja a pápa nem létező betegségének terjesztését a La Repubblica olasz napilap is, amely csütörtöki számában a Vatikánt beárnyékoló „ördögi összeesküvésről” írt. Az újságnak nyilatkozó Victor Emanuel Fernandez argentin érsek „apokaliptikus stratégiáról” beszélt, hangsúlyozva, hogy a cél azt volt, hogy hiteltelenné tegyék és gyengének tüntessék fel Ferenc pápát. Kijelentette: nem könnyű megmondani, ki áll a háttérben, de a pápa elleni támadás azoktól indult, akiknek „ez a pápaság nem tetszik”.

A Corriere della Sera csapdáról írt, amely az egyházon kívüli körökből indulhatott. Az újság emlékeztetett, hogy a szinódus kezdetén a Vatikánban dolgozó Krzysztof Charamsa lengyel pap bejelentette, hogy homoszexuális kapcsolatban él, és homofóbiával vádolta a Vatikánt. A szinódus második hetében az a bizalmas levél került nyilvánosságra, amelyet bíborosok csoportja írt a pápának. A szinódus vége előtt négy nappal „robbant” a pápa betegségének híre. Walter Kasper bíboros a Corriérének a szinódus elleni akcióról beszélt, szintén úgy fogalmazva, hogy Ferenc pápa „egyeseknek nem tetszik”.

Pasquale Laurito, az olasz parlamenti-politikai hírekkel foglalkozó Velina Rossa főszerkesztője szerint a felelősség nem kizárólag a sajtót terheli. A híreket és bizalmas dokumentumokat az újságíróknak gyakran a Vatikánból szivárogtatják ki. Laurito emlékeztetett, hogy „mindez nem számít újdonságnak”: 1962-ben a XXIII. Jánossal szemben álló Alfredo Ottaviani olasz bíboros a sajtóval szövetkezve bírálta a népszerű pápát.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.