2015. október 10., szombat

Kultúrák találkozóhelye lesz a gyalui várkastély

Történelmi kulturális kalandparkká kívánja alakítani új tulajdonosa a Kolozsvártól 16 kilométerre fekvő gyalui várkastélyt és a hozzá tartozó kastélykertet.


Erdély, Gyalui várkastély, Kincses Kolozsvár Egyesület, kultúra, Traditio Transylvanica Alapítvány, történelem,
A gyulai várkastély madártávlatból. Forrás: maszol
A tervről Gergely Balázs, a kastélyt birtokló Traditio Transylvanica Alapítvány igazgatója beszélt szombaton a hétvégén zajló Várkert fesztivál nyitó sajtótájékoztatóján.

Az idén első alkalommal megszervezett fesztivállal tulajdonképpen a hely alkalmasságát, kapacitását „tesztelik”.

A kastély és környéke Erdély történetének keresztmetszetét nyújtja:
  • a kastély dombján őskori település állt,
  • a római korban itt épült a legjelentősebb erdélyi castrum,
  • a domb alatt Árpád-kori temetőt tártak fel,
  • a kastélyhoz történelmi események kötődnek.
Gergely Balázs elmondta, a 20. századig a várkastélyok funkciója az volt, hogy ne engedjenek be mindenkit, aki be akar jönni. „Most a falak azért újulnak meg, hogy mindenki bejöhessen” - jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki és a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöki tisztségét is betöltő Gergely Balázs.

Hirdetés ________________________________________

Székely Nemzeti Tanács, Székelyföld, őrtüzek, Székelyföld határai, lármafa, székely autonómia,
_______________________________________  Hirdetés

Kultúrák találkozása


A sajtótájékoztatón Nagy Elek, a kastélyt tavaly megvásárló üzletember elmondta, hogy a birtokot az általa létrehozott Traditio Transylvanica Alapítványnak adományozta, és olyan intézményrendszert szeretne kiépíteni benne, amely a kultúrák találkozását teszi lehetővé.


Hozzátette: erre az teremt lehetőséget, hogy a 15. században épült várkastély — Erdély egyik legnagyobb magántulajdonban levő rezidenciája — három néprajzi egység: Kalotaszeg, Mócvidék és Mezőség találkozásánál fekszik.
A kultúra lehetőséget teremt arra, hogy a gyakran egymással párhuzamos világokban élő erdélyi románok és magyarok jobban megismerjék egymást.
Nagy Elek arról is beszámolt, hogy európai uniós források bevonásával próbálja felújítani a mintegy hatvan termes kastélyt. Hozzátette, ha nem sikerül pályázati forrásokat szerezni, akkor is folytatódik a kastélyfelújítás, de sokkal lassabb ütemben. Az üzletember nem árulta el, hogy pontosan mekkora összegre van szükség az épület helyreállításához, úgy fogalmazott: 1 millió és 30 millió euró közötti összeget lehetne befektetni az épület felújításába.

Barcsay Tamás, a kastély előző tulajdonosa elmondta, hogy a 2012-es visszaszolgáltatás után nehéz szívvel hozta meg a döntést, hogy eladja az örökséget, de belátta, hogy családja képtelen lenne a helyreállítási és fenntartási költségek fedezésére, és csak így mentheti meg az épületet.
A négyzet alakú, négy sarokbástyás várkastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hosszas pereskedés után vehette birtokba örökségét 2012 szeptemberében.

A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy-család tulajdonába került. 
Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból. A terv azonban meghiúsult, Magyarország pedig három részre szakadt.
Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI