2015. augusztus 6., csütörtök

Hirosima 70 — A világmentő bombázás?

70 éve, 1945. augusztus 6-án helyi idő szerint 8 óra 15 perckor egy amerikai Boeing 29-es bombázógép ledobta Hirosimára a történelem első stratégiai atombombáját.


atombomba, Enola Gay, Harry S. Truman, Hirosima, Japán, Little Boy, második világháború,
Hirosima prefektúra iparcsarnokának kupolás romja, a később mementóként meghagyott Atombomba-kupola 1945-ben.Az épület 160 métere állt a becsapódás helyétől. Fotó: Béke Emlékmúzeum/EPA/MTI
A robbantás nyomán — a későbbiekkel együtt — összesen 200 ezer ember vesztette életét.

Európában 1945. május 9-én véget ért a második világháború, de a Távol-Keleten még nem fejeződött be.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. A B-29 típusú Enola Gay bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgya” dobott le.

8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett, és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 580 méter magasságban felrobbant a Little Boynak elnevezett, 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású első atombomba.


atombomba, Enola Gay, Harry S. Truman, Hirosima, Japán, Little Boy, második világháború,

A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számát soha nem fogjuk megtudni. Csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat.

Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok között vesztették életüket.

A sugárfertőzés okozta károsodások összes hatása nem ismert, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a „hirosimai rák”, s még ma is születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. A hirosimai ipari létesítmények ellenben szinte érintetlenek maradtak, és a hadiüzemek dolgozóinak jelentős része túlélte a robbanást.

Üzenet Moszkvának


Hirosima óta eltelt hetven év, a kérdések továbbra is kérdések maradtak:
  • Szükség volt-e Hirosimában, de főként két nappal később Nagaszakiban az atombomba bevetésére?
  • Milyen szándékok vezették Harry S. Truman elnököt a támadás elrendelésekor?
Sokan vélik úgy, hogy a robbantás hadászatilag indokolatlan volt, mert a japánok már a megadás gondolatával foglalkoztak.

Az amerikai katonai és politikai vezetés főleg a lakott területre gyakorolt hatást akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat akarta alakítani. Mások szerint viszont súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg, hiszen Okinava szigetének elfoglalása két hónapot és 12 ezer amerikai katona életét követelte: ezek az iszonyatos veszteségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a megadást továbbra is elutasító Japán ellen bevessék az új fegyvert.

A fegyver hatásának „bemutatása” már a Szovjetuniónak is szólt, a hidegháborús hatalmi játszmáknak is része volt, bár az amerikai atommonopólium nem tartott sokáig. Szokták azt is állítani, hogy a két bomba óvatosságra kényszerítette a politikusokat, mintegy megmentve a világot az atomháborútól.

Atomcsend


Bizonyos azonban, hogy az emberiség 1945. augusztus 6-án reggel negyed kilenckor egy új korszakba lépett. E napot 1978-ban — örök emlékeztetőül — a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították.

1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó atomcsend (CTBT) szerződést.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTVA