2017. július 12., szerda

Kádár Sára Hajnalka: Lakótelepi kertemben

Tömbházlakóként udvarom az erkély, háromszor másfeles mérete nem vetekszik ugyan a hajdani virágos, körtefás, majorságos portáéval, de ennek is örvendek.


városi élet, lakónegyed, szomszédok, csendzavarás,

Kertecskémet szivárványszínű cserepes virágok futják be, megóvnak a kíváncsiskodó tekintetektől, a tűző napsugaraktól. Legfontosabb része az összecsukható nyugágy meg a kis asztal — valójában konyhaszék — víznek, kávénak, könyvnek.

Igaz, ez nyári kert csupán, télinek nem alkalmas, átfütyül rajta a szél, belopakodik a hó, meg kinek is lenne kedve kint fagyoskodni? De tavasszal elcsábít a meleg, s a hosszú, négy fal közé zárt hideg után jól esik nézni innen a környező világot, figyelni a kandikáló lombot, virágot.

Egyre több szabad időt töltök kis „udvaromon”. Galambturbékolás, méhdöngicsélés, madárdal, s az áldott napfény elbágyaszt.

Hirtelen fülsiketítő dübörgés hasít a csendbe, a galambok rémülten röppenek fel. Nincs ok aggodalomra, látom, lakótársam új Suzukiját burrogtatja, túráztatja a tömbház előtt, sokáig bőgeti trendi, vadonatúj motorját — gondolom felkapaszkodott tulajdonosának „hadd lássa mindenki, egye őket az irigység” gondolatával —, majd kékesszürke gázfelhőbe burkolózva elrobog.

Visszadőlök nyugágyamra, olvasgatok. Égszínkék az ég, lomb se rezdül, a távolból vonatsíp andalító hangja szökken a fülembe, fehér pillangók cikáznak a kékségben.

Aztán por, morzsa hull rám, megtelik a ruhám, hajam kosszal. Fölöttem a szomszéd rázza a szőnyegét. Ijedtemben rákiáltok, ő meg sértett önérzettel ledorongol, hogy van ám, aki még takarít is. A „másutt kellene szőnyeget rázni” megjegyzésemre még kiráz kettőt rám csak azért is. Tátogok értetlenül. Mégsem tanulok a dologból, miután elszáll a por, ismét kimerészkedek udvar-erkélyemre. Kis rádiómból halk zene szól, ám mélázásomból hangos beszélgetés riaszt fel. Az úton lévő fiatalember szórakozik a hatodik emeleten könyöklő barátjával. Eszükbe sem jut, hogy zavarhatják a lakókat.

Nincs mit tennem, őket hallgatom a madarak csivitelése helyett, hőzöngök magamban ahelyett, hogy örvendenék. Hiszen megismerkedhettem a technika új motorcsodájával, tanulhattam ingyen, bérmentve az okos telefonról, meg a szőnyegrázás könnyebb módjáról.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Az illusztráció forrása: pixabay