2015. június 30., kedd

Tóásó Előd bolíviai rabságának története

Tőkés László szervezésében közmeghallgatáson mesélte  el bolíviai rabságának történetét Tóásó Előd hétfő este Brüsszelben.


Tőkés László, Lukács Csaba, Tóásó Előd, Baptista Szeretetszolgálat, Bolívia, Evo Morales, Magyarosi Árpád, Mario Tadic, terrorizmus,
Tóásó Előd: Amikor Bolíviába mentem, azt sem tudtam, ki az elnök.
Fotó: Marjai János/MTI

Háttér

Tóásón és társain 2009 áprilisában éjszaka ütöttek rajta bolíviai kommandósok Santa Cruzban, a Las Americas szállodában.

Az akció során a magyar-bolíviai-horvát állampolgár Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer meghalt, Tóásót és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot pedig elfogták. Tóásó idén csaknem hat év után vádalkuval szabadult, és egy kevéssé ellenőrzött határátkelőn Chile felé elhagyta Bolíviát.
Brüsszelben Tóásó Előd megismételte, hogy szerinte ami történt, törvénytelen kivégzés volt. Ő elfogása után a reptéren még életben látta Dwyert Tadic mellett, a tetoválásáról ismerte fel, majd fogva tartói, mikor rájöttek, hogy a reflektorok fényénél a fejére húzott pólón keresztül is lát, elrángatták onnan, lövéseket hallott, majd La Pazba már csak ketten érkeztek meg Tadiccsal.

Tóásó elmondta, hogy a bolíviai verziót Magyarosi és Dwyer boncolási jegyzőkönyve is cáfolja, a helyszínen készült felvételeken egy felöltözött férfi fogoly látszik, de ő és Tadic is fehérneműben volt. Tóásó elmondta, hogy a bolíviaiak pisztolyt tettek a táskájába, Rózsa Flores ingét pedig Dwyer szobájába vitték át, meghamisították a helyszínt.

A rendőrök gyilkolási szándékkal érkeztek


A bolíviai börtönből szabadult férfi felidézte, hogy lövésekre ébredt, és a kommandósok a ballisztikai jelentés szerint 14 lövést adtak le kívülről, ő nem lőtt, ami azt támasztja alá, hogy állításukkal ellentétben nem tanúsított fegyveres ellenállást, a valódi cél pedig a meggyilkolása volt.

Tóásó Előd közölte, hogy a kínzás miatt tett panaszait sosem vizsgálták ki, Mario Tadic esetében a bolíviai ombudsman is kimondta, hogy megsértették emberi jogait.

Az ENSZ illetékes munkacsoportja mindkettejük esetében megállapította, hogy fogva tartásuk önkényes és törvénytelen.

Az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson Tóásó arra is kitért, hogy az EU eurómilliókkal támogatja a bolíviai igazságügyi reformot, ami számára azt jelentette, olyan jogszabály született, hogy akit államellenes bűncselekménnyel vádolnak, az semmi esetre sem védekezhet szabadlábon.

Azt se tudta, ki az elnök


A vádalkuról elmondta, hogy azért fogadta el, mert ő is ember, feladta, ki akart jutni a börtönből. Így fegyveres felkelésért 5 év 10 hónapot kapott, amit már letöltött, terrorizmusért pedig nem ítélték el.

Tóásó most az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon és Bizottságnál keresi az igazát és próbálja tisztázni a meggyilkoltak és fogva tartottak nevét.
Amikor Bolíviába mentem, azt sem tudtam, ki az elnök - mondta Tóásó, aki ellen az eredeti vád az volt, hogy összeesküvésben vett részt, hogy merényletet kövessenek el az államfő, Evo Morales ellen.

A meghallgatáson Michael Martin Dwyer édesanyja is ott volt, aki a könnyeivel küzdve mesélt fiáról. Elmondta azt is, hogy azt sem gondolta volna, hogy Tóásó hazatér.

2009. április 16-án a bolíviai állami rendőrség meggyilkolta Michaelt, és ő már soha nem térhet haza - mondta az anya.
Caroline Dwyer szerint fia nem volt politikus alkat, és egyetlen lövéssel ölték meg, amely a szívét érte; tudomása szerint a bizonyítékok alapján fia nem vehetett részt egy 30 perces lövöldözésben, ahogy azt a bolíviaiak állítják. Átlátható nemzetközi vizsgálatot szeretne. Az asszony szerint ami a fiával történt az az élethez való jog lábbal tiprása.
Michael ártatlan áldozat, és azt szeretném, ha a gyilkosai megbűnhődnének" - mondta szinte sírva Brüsszelben a 24 évesen agyonlőtt ír férfi anyja.
A meghallgatáson Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa is részt vett, aki baptista segélymunkásként jutott be a börtönbe Tóásóhoz. Ő őrült dolognak nevezte, hogy az EU pénzzel támogatja Bolívia igazságügyi reformját, s közben eltűri, hogy állampolgárait megölik és saját törvényeikkel is szembemenve fogva tartják a bolíviaiak.

Tőkés László, a rendezvény szervezője úgy vélte, hogy ha Bolívia ismét napirendre kerül az EP-ben, akkor fel kell hozni az emberi jogok kérdését.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI