2015. június 16., kedd

Szupernyugdíjat szavaztak maguknak a honatyák

Elfogadta a naplopók törvényhozók speciális nyugdíj-kiegészítéséről szóló törvénymódosítást kedden a parlament.


A pofátlanság, az önzés és a kapzsiság netovábbja! Fotó: Mihai Dăscălescu/Mediafax
A jogszabály szerint a képviselők és szenátorok a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után a parlamenti mandátumuk idejével arányos juttatást kérhetnek a parlamenttől, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként.

A pótlék három teljes mandátum, vagyis 12 év parlamenti tevékenység felett már nem növekszik, a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 4000 lej lehet.

Az ellenzék kihátrált 


A tervezet kezdeményezői között eredetileg kormánypárti és ellenzéki törvényhozók egyaránt voltak, miután azonban a sajtó bírálni kezdte a törvényhozók „önzését és kapzsiságát”, a liberális ellenzék visszavonta aláírásait és nemmel szavazott.

Plusznyugdíj: a korrupcióellenes harc része


A kezdeményezők nevében Anghel Stanciu szociáldemokrata képviselő a „parlament visszavételére” szólította fel a törvényhozókat és azzal érvelt, hogy nem lehet erős, a korrupció kísértésének ellenálló törvényhozása az országnak, ha a parlamenti juttatások nem vonzóak.

Magyar „érdekképviselet”


Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, aki 1990 óta tagja a parlamentnek, arra emlékeztette társait, hogy 2010-ben a gazdasági válság idején hétféle speciális nyugdíjat (köztük a törvényhozóit) töröltek el, egyedül a bírákét mentette meg az alkotmánybíróság, akik - statútumuk szerint - 25 ezer lejes öregkori juttatásra számíthatnak.

Veszélyben a demokrácia?


Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint már csak ez a törvény hiányzott ahhoz, hogy a parlamentbe vetett bizalom minden más közintézménynél alacsonyabb szintre süllyedjen: szerinte ez a bizalmi szint magát a demokráciát veszélyezteti.

A parlamenti külön nyugdíj visszahozása azt követően került a sajtó célkeresztjébe, hogy a módosítás egyik liberális kezdeményezője, Vasilica Steliana Miron azzal példálózott:
A férje tartja el, mert szenátori fizetése fodrászra sem elég.
Romániában egy törvényhozó 5000 lej körüli fizetést kap, ám ennek mintegy kétszeresét költheti irodája működtetésére, továbbá úti- és szállásköltségei jelentős részét is elszámolhatja.

Bár a magyar törvényhozóknak nagyobb a fizetésük, a román államnak háromszor annyiba kerül egy törvényhozó, mint Magyarországnak.

Romániában a bruttó átlagbér áprilisban kevéssel haladta meg 2500 lejt, az átlagnyugdíj 890 lej volt.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
vhegy/MTI