2015. június 4., csütörtök

Ma van a Nemzeti összetartozás napja

Ezen a napon a trianoni „békeszerződés” aláírásának napjára, 1920. június 4-re emlékezünk.


első világháború, Magyarország, magyarság, megemlékezés, Nemzeti Összetartozás Napja, Trianon, történelem,
Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonása az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. A kép előterében egy székely zászló. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja lesz.

A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy:
A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Az Országgyűlés ugyanakkor megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett.

Diktátum


A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország, - mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama, bár jogilag nem nevezhető annak -, és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.

Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is.

A döntés 23,4 millió magyart érintett


  • 300 ezer került Ausztriához, 
  • 3,5 millió Csehszlovákiához, 
  • 5,3 millió Romániához, 
  • 4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát-Szlavónország 2,6 millió lakosát),
  • Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt. 

Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, ami nagyobb terület, mint a mai magyar állam területe, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 20 913 km2-t kapott, Horvátországgal együtt 62 ezret. Csehszlovákia 61 661 km2-t. Ausztria 3967 km2-rel gyarapodott. Lengyelország 519 km2-t Olaszország pedig Fiumével 18 km2-t kapott.

Fogyatkozunk


A trianoni trauma óta eltelt évtizedek alatt hatalmas volt a magyarság lemorzsolódása az anyaország határain túl, az elszakított nemzetrészek szétfejlődésének jelei is mutatkoztak ugyan, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt.

Magyarország, megemlékezés, Trianon, magyarság, történelem, első világháború, Nemzeti összetartozás napja,

A magyarság tudatában a történelmi Magyarország képe tovább élt: a Kárpát-medencében egy virtuális belső Magyarország született. Ennek határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek, a népi alkotások, a hagyományőrzés, a viselkedési szokások továbbélése révén a fizikai-földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére az országhatárok fölött is átívelőn élt tovább.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.