2017. április 9., vasárnap

Virágvasárnap

A húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.


ünnep, vallás, virágvasárnap, kereszténység, barkaszentelés,

A Biblia elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés.

A nyugati keresztény egyházak liturgiájában ez a fontos dátum mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik.

Az Úr szenvedésének vasárnapja


„Abban az időben: Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé. Amikor Betfage és Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet Olajfák hegyének hívnak, előreküldte két tanítványát. Ezt mondta nekik: „Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember nem ült még soha. Oldjátok el, és vezessétek ide! Ha valaki kérdezné tőletek, hogy miért oldjátok el, mondjátok azt, hogy az Úrnak van rá szüksége.”

A küldöttek elmentek, és úgy találtak mindent, ahogy ő megmondta. Amikor eloldották a szamarat, a szamár gazdái megkérdezték tőlük: „Miért oldjátok el a szamarat?” Azt felelték: „Szüksége van rá az Úrnak”, és elvezették Jézushoz.

Ott köntöseiket rávetették a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust. Amint haladt, ruháikat az útra terítették előtte. Amikor közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész örvendező tömege hangosan áldani kezdte Istent a sok csodáért, amelyet láttak: „Áldott a király, aki jön az Úr nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!” A tömegből néhány farizeus azt mondta neki: „Mester, intsd le tanítványaidat!” Jézus azt felelte: „Mondom nektek: ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni!” (Lk. 19, 28-40)

Virágvasárnapi népszokások


A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.


A középkorban igen sok helyen dramatikus módon adták elő a bevonulást. Krisztust vagy az evangéliumos könyv, vagy pedig feszület jelképezte, amelyet zöldellő ágakkal díszítettek. Bártfán, a XV. században a virágvasárnapi körmeneten, szamárháton ülő Krisztus-szobor is szerepelt.

Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására.

 barkaszentelés, kereszténység, ünnep, vallás, virágvasárnap,
Erdélyben a barkaszentelés, pimpószentelés szertartása elengedhetetlen része a virágvasárnapnak — Forrás: korkep.sk
„Amikor meg lett szentelve akkor egyet-egyet lenyeltünk, hogy ne fájjon a torkunk. Azt a szentelt pimpót megtartottuk a következő év húsvétjáig, s avva hevitették bé az ünnepi kalácsnak. A pimpóból a kép mellé szúrtak több szálat, ami a következő esztendő húsvétjáig ott volt, hogy távoltartsa a villámokat, betegségeket és újabban a sírokra is szoktunk egy-egy szálat szúrni, s evvel a templomban nyert érdemeket a holtakért ajánlják fel.” (Istensegíts, Bukovina)

A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű játék, vagy a palóc kiszehajtás. A kiszehajtás, kiszejárás, kiszehordás virágvasárnapi leányszokás a magyar nyelvterület egy részén: Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben.

A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégettek. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
Haj ki, kisze, kiszéce

Haj ki, kisze, kiszéce
Gyüjj be, sódar, gömbőke!
Vígan várjuk Szent Györgyöt.
Énekszóval pünkösdöt. 
Kelenyei lányok:
Piros tulipányok;
Födémesi lányok:
Fekete cigányok. 
Kovács Mári ládája
Üresen van bezárva,
Mert ha üres nem volna,
A kiszére adott volna.
(Magyar népdal)
Erdélyben ezen a napon konfirmáltak a református és az unitárius gyerekek (14 évesek). Kezdetben egyszerű vallásos ünnepnek számított, ma már az evés-ivás nagy családi ünnepe lett.

A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. Sokan még ma is úgy tartják, hogy ha a házba bevitt barka nincs megszentelve, akkor nem kelnek ki a csibék a tojásból.
Nagy István

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: wikipedia.org | szekelyfold.info.ro | blog.xfree.hu | jelesnapok.oszk.hu