2015. március 2., hétfő

Izsák Balázs nyílt levelet írt Johannisnak magyarkérdés-ügyben

Nyílt levélben kérte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Klaus Johannist, Románia elnökét, hogy emelje fel szavát a székelyeket ért jogsértések ellen.


Izsák Balázs, Székely Nemzeti Tanács, Klaus Johannis, Románia, Székelyföld, magyarság, Székely Szabadság Napja,

A SZNT honlapján közzétett levélben Izsák kijelentette, egyetért Johannissal abban, hogy Románia számára nem jelent fenyegetést, ha Magyarország kiemelt figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, és Romániában nincs magyarkérdés. Johannis múlt héten egy berlini sajtótájékoztatón nyilatkozta ezt, újságírói kérdésre válaszolva.

Izsák Balázs kijelentette, Magyarország kormányának alkotmányos felelősségvállalása a határain túli nemzetrészek iránt összhangban van a két ország között megkötött államközi szerződéssel.

Azt is egyértelműnek tartotta, hogy a romániai magyarok az ország törvénytisztelő polgárai, akik Románia fejlődésében és demokratizálódásában érdekeltek, és nem jelentenek fenyegetést az országra.
Ugyanakkor hadd állapítsam meg sajnálattal, hogy mindez fordítva nem igaz, ugyanis a román hatóságok egyes intézkedései veszélyt jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség számára. Napi rendszerességgel jelennek meg hírek arról, hogy az állam különböző intézményei és hivatalnokai miképpen sértik meg magyar nemzetiségű állampolgárok jogait, megsértve egyben az állam törvényeit és alapvető emberi jogokat.
Példaként a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak a bírósági érvénytelenítését és a március 10-re tervezett marosvásárhelyi felvonulás és tiltakozó nagygyűlés hatósági megakadályozását említette.
A román állam súlyos demokráciahiányára utal annak elutasítása, hogy az 50 székelyföldi önkormányzat kérését demokratikusan, közvitával kezeljék, de erre utalnak az alkotmányos jogok korlátai, amelyeket Székelyföld lakói elszenvednek. Ebben a helyzetben tekintjük szükségesnek az Ön beavatkozását - írta Izsák Balázs.
Hozzátette, valóban nincs Romániában magyarkérdés, „de a Székelyföld ügyében megmutatkozó demokráciahiány révén Románia azt kockáztatja, hogy ő maga teremtsen magyar kérdést”.

Az SZNT elnöke megemlítette, Székelyföld lakóinak döntő többsége Klaus Johannisra szavazott a tavaly novemberi államfőválasztáson, abban bízva, hogy a demokrácia alapértékeit tisztelő, a társadalmi béke ügyét fontosnak tartó elnöke lesz az országnak.
Bízva abban, hogy Románia valóban a jól végzett munka országa lesz, (…) kérjük ismételten, hogy emelje fel szavát a jogsértések ellen, és álljon ki az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáért. Ez nem csak Székelyföld, de az egész ország érdeke is - zárta nyílt levelét a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Izsák Balázs nyílt levelét az alábbiakban teljes egészében közzétesszük:

Tisztelt Elnök Úr!


Ön a napokban, Berlinben azt nyilatkozta, hogy nem jelent fenyegetést Románia számára, hogy Magyarország kiemelt figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, illetve azt, hogy Romániában nincs magyarkérdés.Örömmel állapítom meg, hogy mindkét kérdésben teljes mértékben egyetértünk.

Magyarország kormányának alkotmányos felelősségvállalása a határain túli - ezen belül a romániai – nemzetrészek iránt valóban nem jelent semmiféle veszélyt Románia számára, és összhangban van a két ország között megkötött államközi szerződéssel. Az is egyértelmű, hogy a romániai magyarok az ország törvénytisztelő polgárai, akik Románia fejlődésében és demokratizálódásában érdekeltek, nem jelentenek fenyegetést, amint az Önt kérdező újságíró rossz szándékkal sugallta.

Ugyanakkor hadd állapítsam meg sajnálattal, hogy mindez fordítva nem igaz, ugyanis a román hatóságok egyes intézkedései veszélyt jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség számára. Napi rendszerességgel jelennek meg hírek arról, hogy az állam különböző intézményei és hivatalnokai miképpen sértik meg magyar nemzetiségű állampolgárok jogait, megsértve egyben az állam törvényeit és alapvető emberi jogokat. Hosszan sorolhatnánk az ilyen eseteket (gondoljunk csak a székely jelképek elleni véget nem érő hadjáratra), de engedje meg, hogy most ezek közül két aktuálisat emeljek ki, már csak azért is, mert ezek összefüggésben vannak az ország közigazgatási átszervezésével, melynek témájában Ön nemrég jelentette ki - nagyon helyesen -, hogy ennek vitáját újra kell kezdeni, elvekre és nem politikai számításokra alapozva.

Mint bizonyára tudja, Székelyföld közel ötven önkormányzata fogadott el ezzel kapcsolatban olyan beadványt, amely megfelel az Ön által említett kritériumoknak. Ennek ellenére a kormánymegbízottak mondvacsinált okokra hivatkozva sorra támadták meg ezeket, s a törvényszékek - jogállamban elfogadhatatlan módon – kormányzati nyomásnak engedve, rendre jogsértő döntéseket hoztak. Ez nyilvánvalóan egy olyan helyzet, amikor az állampolgárok egy közössége és az állam között konfliktus van. Indokoltnak tartjuk, hogy alkotmányos jogkörével élve, ebben a helyzetben Ön közvetítőként lépjen fel. Meggyőződésünk, hogy az önkormányzatok képviselői örömmel tájékoztatják Önt az álláspontjukról, amennyiben erre nekik lehetőséget biztosít.

Az is köztudott, hogy a Székely Nemzeti Tanács sem tartja elfogadhatónak a közigazgatási átszervezésre vonatkozó kormányzati terveket, ezt számos esetben és változatos módon nyilvánvalóvá tettük. Ezt a cél szolgálta volna a március tizedikére tervezett tiltakozó felvonulás és nagygyűlés Marosvásárhelyen. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy helyesen mértük fel a hatóságok várható reakcióját, és indokolt volt már a tüntetés bejelentése előtt Önhöz fordulnunk, kérve a közbenjárását azért, hogy alkotmányos jogunkkal élni tudjunk. Csalódottsággal tapasztaltuk, hogy Ön néma maradt még azt követően is, hogy Marosvásárhely polgármestere a rendezvényünket jogsértő módon betiltotta.

Nyilvánvaló, hogy a román állam súlyos demokráciahiányára utal annak elutasítása, hogy az 50 székelyföldi önkormányzat kérését demokratikusan, közvitával kezeljék, de erre utalnak az alkotmányos jogok korlátai, amelyeket Székelyföld lakói elszenvednek. Ebben a helyzetben tekintjük szükségesnek az Ön beavatkozását. Visszatérve az Ön berlini nyilatkozatára, valóban „nincs Romániában magyarkérdés”. Ám a Székelyföld ügyében megmutatkozó demokráciahiány révén Románia azt kockáztatja, hogy ő maga teremtsen magyarkérdést, minden külső beavatkozás nélkül.

Tisztelt Elnök Úr!

Székelyföld lakóinak döntő többsége szavazott Önre tavaly, bízva abban, hogy Ön a demokrácia alapértékeit tisztelő, a társadalmi béke ügyét fontosnak tartó elnöke lesz az országnak. Bízva abban, hogy Románia valóban a jól végzett munka országa lesz, s nem csak földrajzi értelemben európai, de letéteményese is egyben az európai országok közös alkotmányos örökségének. Kérjük ismételten, hogy emelje fel szavát a jogsértések ellen, és álljon ki az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáért. Ez nem csak Székelyföld, de az egész ország érdeke is.

Válaszoltak Johannis magyarkérdésére az erdélyi magyar politikusok

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: SZNT