2015. február 1., vasárnap

Geológus: Újra kitörhet a Csomád vulkán

Volt, ahol teljesen váratlan kitörés történt, másutt olyan területek aktivizálódtak, ahol arra egyáltalán nem számítottak. A vizsgálatok szerint az erdélyi Csomád alatt is lehet még magma.


Erdély, Székelyföld, vulkán, vulkánkitörés, Csomád vulkán, Szent Anna-tó, Nagy-Haram, tudomány, geológia
A Csomád nevű vulkáni hegycsoport a Hargitában. A terület egyedi lávadómokból épül fel. A bal oldali, szinte teljesen eredeti formában látható lávadóm a Nagy-Haram. Dr. Harangi Szabolcs felvétele
Jánosi Csaba csíkszeredai geológus a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta, hogy a Csomád vulkán rendkívül fiatal, egyes kutatók szerint nagyjából tízezer éves lehet, mások viszont 30-40 ezer évesnek tartják.

A vulkán belsejében még folyékony magma található. A Kárpátok ívén belül van egy vulkáni ív, ez a vulkánosság lehet, hogy majd egykor aktiválódni fog.
A Csomád-hegység Kovászna megye és Hargita megye határán található. A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal.
Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék tanszékvezetője elmondta, hogy egyes szakemberek szerint a Csomádot potenciálisan aktív tűzhányónak lehet nevezni az aktivitásai miatt.

A vulkánok besorolásánál azt tartják potenciálisan aktív vulkánnak, amely az elmúlt tízezer évben kitört. Ezért született javaslat arra, hogy ezeket a vulkánokat potenciálisan aktív magma tározóval rendelkező vulkánnak hívják – mondta a műsorban. A hangsúly azon lenne, hogy van-e még a tűzhányóban olvadéktartalmú magmatározó – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy a Csomád vulkán kitüntetett helyzetben van a térségben, a kutatók vizsgálatának egyik célpontja.

Európában a Stromboli az egyik folyamatosan működő vulkán – mondta a szakember, bár most már másképp, mint korábban.

Az izlandi Bardarbunga tűzhányó még mindig lávát lövell ki. Az izzó lávafolyam az elmúlt hat hónap alatt folyamatosan nőtt, mára már több mint 84 négyzetkilométert borít be. Két évszázada nem volt ekkora lávatenger a vulkán körül Izlandon.

Dr. Harangi Szabolcs elmondta, hogy meggyengült már a vulkáni szerkezet, ha ott egy robbanásos kitörés indulna, az veszélyes lenne egész Európára, elsősorban a vulkáni hamu miatt.

Erdély, Székelyföld, vulkán, vulkánkitörés, Csomád vulkán, Szent Anna-tó, Nagy-Haram, tudomány, geológia, Kilauea vulkán, Hawaii
A Kilauea vulkán hűlőfélben lévő, de még lángoló lávafolyama kúszik a Hawaii-szigeteki Pahoa település közelében november 9-én. Fotó: Amerikai Földtani Megfigyelő Szolgálat (USGS)
Hawaiin a Kilauea vulkán kilövellt lávája elérte Pahoa faluját. A június 27-én kitört újabb lávafolyam az eddigiekhez képest nem az óceán felé vette útját, hanem észak-keletre folyta a falu felé.

Nyolcan súlyosan megsebesültek, négyen eltűntek, amikor Japánban kitört az Ontak vulkán. A szakember megjegyezte, hogy a freatikus kitörésnél nem a magma tör ki, hanem a magma által felhevített és hirtelen gőzzé vált felszín alatti vizek robbantják szét a kőzettestet. Ezért nem lehet előre észlelni a vulkánkitörést ezekben az esetekben – mondta. Megjegyezte, hogy tavalyelőtt a Fülöp-szigeteken is történt hasonló. A vulkanológus szerint bizonyos tűzhányók képesek erre, ezért ezeknél a tűzhányóknál előre fel kell készülni.

Dr. Harangi Szabolcs elmondta, hogy a vulkanológiai előrejelzés jobban áll, mint a földrengés-előrejelzés, vannak olyan vulkánok, amelyek előjeleket adnak.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: Kossuth Rádió/Közelről