2015. február 17., kedd

A Putyin-Orbán sajtótájékoztató

Közel kétórás négyszemközti megbeszélés és az azt követő munkavacsora után Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös sajtótájékoztatót tartott az Országházban.


atomenergia, Magyarország, Orbán Viktor, Oroszország, Paks 2, Putyin Budapesten, Vlagyimir Putyin, magyar-orosz kapcsolatok, orosz gázszállítás
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI ► A képre kattintva galéria nyílik!
Orbán és Putyin megbeszélése után öt egyezményt hagytak jóvá Magyarország és az Oroszország képviselői kedden Budapesten.

A Perlament Delegációs termében rendezett ceremónián a magyar kormányfő és az orosz elnök jelenlétében egyezményt írtak alá az atomenergia-ipari képzés területén, valamint kicseréltek egy olyan megállapodást is, amelynek értelmében magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Emellett orosz-magyar regionális, egészségügyi és felsőoktatási együttműködésről szóló egyezményeket szignáltak a két kormány képviselői.

Az EU és Oroszország viszonya


Minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen kell rendezni az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt - mondta Orbán Viktor.


atomenergia, Kelet-Ukrajna, magyar-orosz kapcsolatok, Magyarország, minszki megállapodás, Orbán Viktor, orosz gázszállítás, Oroszország, Paks 2, Putyin Budapesten, Vlagyimir Putyin,
Orbán Viktor: amiben eddig Putyin elnök úrral megállapodtam, azt Oroszország ezidáig mindig hiánytalanul betartotta. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI A képre kattintva galéria nyílik!
A magyar miniszterelnök szerint Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog.
A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni. A rendezésnek jó kiindulópontja a minszki tűzszüneti megállapodás. A rendezés alapja a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet - mondta Orbán Viktor.
Magyarországnak szüksége van Oroszországra - fogalmazott -, „nekünk, magyaroknak fontos, hogy Oroszország nyitva legyen a magyar termékek előtt, és Magyarországnak érdeke, hogy biztosan, kiszámíthatóan és ésszerű áron juthassunk orosz energiához”.

A jelentős sajtóérdeklődés mellett tartott tájékoztatón Orbán amellett is állást foglalt, hogy minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen, az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt.

Szerinte Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni, csak Moszkvával együttműködve, ezért „tárgyalni, tárgyalni és tárgyalni kell” - mondta, a rendezés jó kiindulópontjának nevezve a minszki tűzszüneti megállapodást.
A rendezés alapja a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet, e körül létrehozható az európai egység. Magyarországtól nem kell félteni a kontinens egységét - jelentette ki Orbán.
Ukrajna ügyében a kormányfő elmondta az orosz elnöknek, hogy „mi a béke pártján állunk, és nagy reményeket fűzünk a tűzszünethez”.
Ráadásul nekünk, magyaroknak van még 200 ezer érvünk amellett, hogy Ukrajnában béke legyen - fogalmazott, utalva a kárpátaljai magyarságra.
A tárgyaláson megállapították azt, hogy a szankciók és a válaszlépések sokat ártottak. Orbán Viktor jelezte, „mi tiszteletben tartjuk a szankciókat meg a válaszlépéseket is”, de közös cél a két ország közötti gazdasági együttműködés erősítése.

Megállapodás született gázszállítás-ügyben


Egyetértés született Orbán és Putyin között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldása ügyben.


Technikai kérdések még hátravannak, de e szerződés keretein belül lehetőség van arra, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a jövőben felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen.
Ez nagy megkönnyebbülés számunkra - mondta Orbán Viktor.
A kormányfő úgy fogalmazott: biztonságba helyezték a magyar családok energiaellátását, és garantálták a magyar ipar működését is. Kiemelte, hogy e megállapodás nélkül, a biztosan és kiszámíthatóan érkező orosz gáz nélkül nem lehetne folytatni a rezsicsökkentést.

Magyar-orosz gazdasági partnerség


Az orosz államfő szerint jó lehetőségek vannak a Magyarország és az Oroszország közötti gazdasági együttműködés szélesítésére.


Oroszország az elmúlt években az egyik legfontosabb külgazdasági partnere volt Magyarországnak, és tenniük kell azért, hogy a kereskedelmi forgalom ismét növekedésnek induljon.
A tavaly kötött egyezmény a paksi bővítésről és az annak megvalósításához nyújtott kedvezményes orosz hitel nagyon kedvező üzlet Magyarországnak – mondta az orosz elnök.
Az orosz elnök méltatta az Oroszországban működő magyar kereskedőház hatékonyságát, a két ország régiói közötti jó együttműködést, a jól alakuló kulturális, tudományos és oktatás kapcsolatokat, valamint a Kazanyban nyíló magyar főkonzulátust.

Megjegyezte: március végén orosz kulturális napokat rendeznek Magyarországon.

Putyin felidézte, hogy tárgyalásai előtt megkoszorúzta a szovjet parcellákat a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, és megköszönte, hogy tisztelettel emlékeznek a hősi halált halt orosz katonákra.

Közölte azt is, hogy a sajtótájékoztatót követően találkozik Áder János államfővel és alkalma lesz személyesen is megismételni a meghívást májusba Moszkvába, a második világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre.

Orbán: Magyarországnak érdeke a dél felől érkező gáz


Orbán és Putyin egyetértett abban, hogy bármi is lép a Déli Áramlat gázvezeték helyébe, annak megépítésében és üzemeltetésében keresni fogják az együttműködést.


„Továbbra is érdekünk, hogy déli irányból energia, gáz érkezzen Magyarországra” - indokolt Orbán a közös sajtótájékoztatón.

A kormányfő közölte: Magyarországnak az a beruházás lenne jó, amely a gázt Törökország felől Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hozná ide, és „innen vinné aztán tovább Nyugat-Európába”. Elmondása szerint biztatást kapott Putyintól e projekt létrehozására.

A minszki megállapodás


Putyin arra számít, hogy sikerül érvényt szerezni a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásoknak, és fontosnak tartja, hogy mind a kijevi vezetés, mind pedig a szakadárok beleegyeztek a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába.


atomenergia, magyar-orosz kapcsolatok, Magyarország, Orbán Viktor, orosz gázszállítás, Oroszország, Paks 2, Putyin Budapesten, Vlagyimir Putyin, minszki megállapodás, Kelet-Ukrajna,
Vlagyimir Putyin: minden kérdést megoldottunk, amelyet a magyar fél felvetett.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI A képre kattintva galéria nyílik!
Az orosz államfő rendkívül fontosnak nevezte, hogy Kijev beleegyezett a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába, hogy kielégítse egyes régiók bizonyos mértékű önállóságra vonatkozó igényét, amit - mint fogalmazott - „nevezhetünk akár föderalizációnak, autonómiának vagy decentralizációnak”. Ha a Donyec-medence képviselői beleegyeztek abba, hogy részt vesznek a reformban, akkor szemtanúi vagyunk bizonyos mértékű elmozdulásuknak az ukrán államiság felé - mutatott rá Putyin.

Putyin kijelentette, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás után jelentős mértékben csökkentek a válságövezetben a harci cselekmények, a szembenállók „érintkezési vonala mentén” sokszorosára csökkent az összetűzések és kölcsönös támadások száma. Mint fogalmazott: az ukrajnai rendezés jövőjét illetően inkább derűlátó, mint borúlátó.

Putyin elismerte, hogy Debalcevében folytatódnak a harci cselekmények. Kijelentette, hogy ami ott történik, az „megmagyarázható és előre látható volt”, mert - orosz információk szerint - a szakadár fegyveresek már a minszki megállapodás előtt körbezárták az ott állomásozó ukrán csapatokat.

Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni az ott rekedt ukrán katonák fegyverletételét - „ha már maguk nem képesek ilyen felelős döntést hozni, és parancsot adni a fegyverletételre” -, és nem fogják „üldözni" azokat, akik életben akarnak maradni. Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a donyecki és a luhanszki szakadárok sem fogják akadályozni a körgyűrűbe zárt ukrán katonák szabad távozását.

Putyin az esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldről fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: „nincs ebben semmi szokatlan”.

Meggyőződését fejezte ki, hogy „bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most”. Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a „testvérháborúban”, távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont „erős a késztetés családjuk védelmére”.

Putyin szerint a Kelet-Ukrajnában zajló események kizárólag azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a kijevi vezetők már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére és a hadműveletek megkezdésére.

„Ennek nem lesz vége, amíg azok az emberek, akik felelős döntéseket hoznak, nem jönnek rá arra, hogy ezt a problémát katonai úton nem lehet megoldani, hanem csak békével lehet, csak megállapodni lehet saját országuk egy részével, szavatolva törvényes érdekeit és jogait” - szögezte le Putyin, és hozzátette, hogy a minszki megállapodások esélyt adnak erre.

Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a kompromisszum keresésében játszott szerepükért.
Feltételezem, hogy a kompromisszum létrejött, és azt meg fogja erősíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa - mondta.
Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI | M1