2015. február 3., kedd

A kaméleon Orbánt ostorozza a német sajtó

Németországban Angela Merkel kancellár budapesti látogatásával kapcsolatban közölt értékelést a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a liberális Süddeutsche Zeitung, a Handelsblatt című üzleti lap és a Spiegel Online hírportál.


Angela Merkelt, demokrácia, Magyarország, Merkel Budapesten, Orbán Viktor, illiberális demokrácia, Oroszország, Európai Unió, Németország, Vlagyimir Putyin,
Angela Merkel Budapesten. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
A FAZ Magyarország elsodródik Európától címmel közölte Reinhard Veser kommentárját, amely szerint Orbán Viktor az 56-os „népfelkelés” politikai hagyományának követőjeként tekint magára, mégis „úgy tűnik, hogy Putyin nem demokratikus modelljéhez közeledik”.

Hozzátette, hogy a Nyugat az ukrán válságban „meglepően egységesen” lép fel Oroszországgal szemben, de az EU-ban néhány kormányfő „nem igazán” akar a többiekkel tartani. Úgy vélte, ebbe a csoportba tartozik Orbán Viktor is, aki „mintha elfelejtette volna saját történetét”, amely a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott beszéddel kezdődött.

Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy Orbán demokratikus választáson győzött, de „vezetése alatt Magyarország kezd lesodródni a demokratikus útról”, és ugyan „távol van attól, hogy olyan legyen, mint Oroszország”, de mindaz, amit a kormányfő a kritikus sajtóról, a civil szervezetekről és az „illiberális demokráciáról” mond, „felkelti a gyanút”, hogy azt szeretné, ha Magyarország ott tartana, ahol Oroszország.

Angela Merkelt, demokrácia, Magyarország, Merkel Budapesten, Orbán Viktor, illiberális demokrácia, Oroszország, Európai Unió, Németország, Vlagyimir Putyin,
Merkel és Orbán közös sajtótájékoztatója az Országházban. Fotó: Illyés Tibor/MTI
A FAZ Forradalom fűre lépés nélkül címmel közölt beszámolót Stephan Löwensteintől, aki az Andrássy egyetemen tartott fórummal kapcsolatban kiemelte, hogy az intézmény „hazai pálya” a németek számára, és ezt az előnyt arra is kihasználták, hogy meghívják „kifejezetten” azoknak a civil szervezeteknek a képviselőit, amelyeket „tavaly nyár óta szorongat a kormány”.

Merkel a rendezvényen a mondanivalóját „gondosan becsomagolta meleg hangú megnyilvánulásokba”, ugyanakkor a hallgatóság magyar része a kancellár szavait Orbán Viktornak szóló „alig leplezett figyelmeztetésként” érthette, Merkel „ennyiben valószínűleg még felül is múlta a legtöbb ellenzéki várakozásait” - vélekedett Löwenstein.

A FAZ Mint a fociban címmel közölte Stephan Löwenstein portréját Orbán Viktorról, amely szerint a beletörődés a vereségbe „nem tartozik Orbán szembetűnő jellemvonásai közé, a pályán és a politikában sem”. Pártja 2002-ben váratlan vereséget szenvedett, ami a Fideszben sokaknak „máig kulcsélmény”. Orbán így a 2010-es választási győzelem után „nem hagyta a körmére égni a dolgokat”, és ugyan nagy parlamenti többsége kétségtelenül demokratikus legitimáción nyugszik, de ezt a többséget „arra használta fel, hogy ne csupán minden elérhető pozíciót követőivel töltsön be, hanem a párt tartós előnyére szolgáló módon átépítse Magyarország intézményrendszerét” - írta a FAZ szerzője.

► A liberális Süddeutsche Zeitung Szükséges látogatás címmel közölte Stefan Braun kommentárját, aki kiemelte, hogy Merkel látogatásával „természetesen nem változott meg rögtön minden”, és azzal, hogy a magyar „titkosrendőrség undok módon megakadályozott” egy tüntetést, hű maradt „kellemetlen-autoriter” híréhez, mint ahogy Orbán Viktor is hű maradt magához, hiszen nem ígérte meg, hogy szakít „a demokráciát korlátozó, rideg politikájával”.

Hozzátette: ennyiben „a vizit nem hozott nyereséget”, de az ilyen látogatásokra mégis szükség van, mert kifejezik a német érdekeket és „kényelmetlené válhatnak az olyan vendéglátónak, mint Orbán, ha a vendég azt a tartást testesíti meg, amelyet oly nagyon kívánnak Orbán bírálói hazájukban: több liberalitás, nagyobb nyitottság, több személyes szabadság, úgy is mint egy társadalom kreativitásának motorja”.

Hangsúlyozta: az ilyen látogatások tehát alapvető fontosságúak, akkor is, ha „az üzenet nem öles szalagcímekben, hanem halk szavakban” nyilvánul meg.

Angela Merkelt, demokrácia, Magyarország, Merkel Budapesten, Orbán Viktor, illiberális demokrácia, Oroszország, Európai Unió, Németország, Vlagyimir Putyin,
Angela Merkel Budapesten. Fotó: Szecsődi Balázs/Andrássy egyetem/MTI
A Handelsblatt Orbán, a kaméleon címmel közölt kommentárt Hans-Peter Siebenhaartól, aki az adórendszerre utalva hangsúlyozta, hogy éppen az ellenkezője igaz a miniszterelnök állításának, miszerint a német-magyar viszonyban nincs semmi gond. Kifejtette, hogy a magyar kormányfő kelet és nyugat között egyensúlyoz, „eljátssza a nagy európait”, ha számára az a hasznos, de a másik oldalon Oroszországnak „udvarol”, Merkel pedig Budapesten megpróbálta rávenni őt az EU irányvonalának követésére az ukrán válságban.

Úgy vélte, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor megmutatkozhat, hogy Orbán mennyire megbízható. Hangsúlyozta: az orosz elnök „politikai árat” követel majd a hosszú távú gázszállításról szóló szerződésért, és az egyre hevesebb ukrajnai háború miatt ez az ár „sokkal nagyobb lehet annál, amit egyesek el mernek képzelni”.

A Spiegel Online hírportál Látogatás Magyarországon–Merkel nem beszél világosan címmel számolt be a látogatásról, kiemelve, hogy a kancellár „visszafogottan fogalmazta meg bírálatát”, megmaradt a „kritikus utalásoknál” és a „művészien becsomagolt kritikus fejtegetéseknél”, amelyek valószínűleg nem voltak „különösebben fájdalmasak” Orbán számára és „csalódást” okoztak mindazoknak, akik világos beszédre számítottak a kancellártól.

KAPCSOLÓDÓ:
Merkel bevezető kurzust tartott demokráciából Orbánnak

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI