2015. február 23., hétfő

120 éve született Csanády György, a Székely himnusz szövegének írója

120 éve, 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen Csanády György költő, hírlapíró és szerkesztő.


Csanády György, Székely himnusz, Mihalik Károly, évforduló, Székelyföld, magyarság,

A Székely himnusz szerzője 1952. május 3-án halt meg Budapesten.

Csanády György a székelyudvarhelyi református kollégiumban érettségizett, az első világháborúban a fronton szolgált, meg is sebesült. A trianoni békeszerződés után Magyarországra költözött, ötödmagával ő alakította meg a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE). A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de ezt a végzettségét soha nem hasznosította.

Az irodalomnak szentelte magát, előbb az Új Élet, majd a Híd című lapok szerkesztője volt, aztán 1928-tól a Magyar Rádió munkatársa lett.

Hangjátékokat írt - egyebek között Katona Józsefről és Csokonairól -, később rendezett is, egyike volt a műfaj első magyarországi művelőinek.

1941-ben a helyszíni közvetítések osztályának vezetőjévé nevezték ki, 1943-tól 1948-ig a Magyar Rádió főrendező-helyettese volt. Sokat publikált is, három verseskötetet jelent meg, 1940-ben Krisztusról írt drámáját a Nemzeti Színház mutatta be.

Székely himnusz


Csanády legmaradandóbb műve a Székely himnusz, amelyet 93 éve, 1922. május 22-én énekelte először egy lánykar a SZEFHE „A májusi nagyáldozat” névre keresztelt első ünnepélyes találkozóján. A vers címe nem tartalmazta a himnusz szót, kezdetben Kantátának nevezték.

A zeneszerző a szintén erdélyi Mihalik Károly orvostanhallgató volt, aki a kolozsvári egyetemmel költözött az első világháború után Szegedre. A Székely himnusz bemutatását csak fél évvel élte túl, huszonhat évesen, 1922. szeptember 6-án hunyt el.

A dal viszonylag nehéz zenéjét és egyesek szerint „képzavaros” szövegét sokan és sokat bírálták, az mégis szájról szájra terjedt. Népszerűségét semmilyen hatalom nem tudta kikezdeni, pedig Erdélyben a kezdetektől a kommunista rezsim bukásáig előadása tiltott volt, sőt büntették is éneklését.

Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolában kötelezővé tették tanítását, de ekkor még nem vált általánosan népszerűvé. A cserkésztalálkozókon azonban rendszeresen énekelték, terjedését segítették az erdélyi származású értelmiségiek, szervezeteik. A szocializmus idején Magyarországon is tiltották előadását, de így is a magyarság összetartozásának kifejezőjévé vált, ez a pár strófa jelentette a néma ellenállást.

A Székely himnuszt a 2009-ben Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld himnuszává nyilvánította. Tömegrendezvényeken a Himnusszal és a Szózattal együtt Magyarországon is gyakran éneklik.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTVA | MTI