2015. január 8., csütörtök

Kígyóbetű

A maihoz hasonló irdatlan hideg napokon mindig eszembe jut gyermekkorom egyik kedvenc olvasmánya, Móra Ferenc zseniális ifjúsági regénye, a „Kincskereső kisködmön”, és az első adandó alkalommal ezt a szót kaparom bele a jégvirágok mezejébe:


Móra Ferenc, Kincskereső kisködmön, hideg, tél, jégvirágok, irodalom,

„Édesapám odaállt mögém a méccsel, hogy jobban lássa, mit dolgozom. A betűk árnyéka óriássá nyúlva vetődött ki a hóra, s úgy reszketett a mécs lobogásában, mint valami varázsírás.

- Te, az S-et megfordítva írtad - kacagott édesapám -, nézd, így kell azt írni.

Azzal a körmével egy rendes S betűt hasított az ablak jegébe. De én ravaszul csóváltam a fejemet, hogy engem nem lehet bolonddá tenni. Tudom én, hogy az az igazi, amire szülém tanított.

S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni. S amikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, s megcsókolom a szívemmel a ráncos kezet, mely e kígyóbetűt először mutatta meg nekem.”

Ha kedvük szottyan egy kis nosztalgiázásra, ITT újraolvashatják az egész remekművet.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.