2016. december 22., csütörtök

Mircea Dinescu: a forradalmat elkobozták az ügyes fiúk

Romániában egy emberségesebb kommunizmusban reménykedtek az emberek Nicolae Ceaușescu diktatúrája idején, nem voltak olyan rendszerellenes erők, amelyek készen álltak volna arra, hogy átvegyék a hatalmat — mutatott rá Mircea Dinescu költő, az 1989-es romániai forradalom egyik meghatározó alakja.


1989-es forradalom, Ceaușescu diktatúra, Domokos Géza, Ion Iliescu, Mircea Dinescu, Nicolae Ceaușescu, Románia, temesvári forradalom, Tőkés László,
Mircea Dinescu — Forrás: Román Televízió/TVR
Dinescu szerint Ceaușescu Romániájában a kommunizmus örök életűnek tűnt, az emberek nem bíztak radikális változásban, csak azt várták, hogy meghaljon a diktátor.
Abban reménykedtünk, hogy nálunk is elkezdődik a peresztrojka, a glasznoszty, mint Oroszországban. Egy lazább rendszerre, egy vidámabb barakkra vágytunk, azt gondoltuk, hogy Ion Iliescu lesz a következő pártfőtitkár, aki engedékenyebb lesz, talán a cenzúra sem lesz olyan szigorú, hiszen ő egy színházba járó, tanultabb ember” — emlékezett vissza a költő.
Mint mondta, akkor senki sem hitte, hogy a kommunizmust Romániában a kapitalizmus váltja majd fel, olyan fogyasztói társadalom, amelyet a pártaktivisták és a szekusok hoznak létre.
Ők voltak az egyedüliek, akiknek pénzük is volt hozzá. Ugyanez történt Magyarországon is, Csehországban, Lengyelországban, és Oroszországban, ahol az új oligarchia a régi állami vezetés második vonalából alakult ki. Ők azok a volt vállalatvezetők, a fiatal pártaktivisták, az iskolázottabb fiúk, akiket a kommunizmus idején képeztek ki arra, hogyan működik a kapitalizmus, mert diplomaták voltak, vagy kémek, mint például Putyin Németországban. És ők tudták, hogy hogyan működik az a rendszer, hazatértek a saját országukba és gyakorlatba ültették a poszt-kommunista kapitalizmust” — magyarázta Dinescu.
Úgy vélekedett, Ceaușescu számára végzetes volt, hogy a Tőkés László elhurcolása ellen tiltakozó megmozdulásból rendszerellenes lázadássá terebélyesedett temesvári népfelkelést megpróbálta vérbe fojtani, hogy a tüntetők közé lövetett.

Kifejtette: a Szabad Európa Rádióban az egész ország hallhatta a temesvári véres megtorlás idején készült, döbbenetes hatású hangfelvételt, amelyen lövöldözés és kiabálás hallatszik. Ebben a feszült hangulatban elég volt egy petárda ahhoz, hogy a Ceaușescu által összehívott december 21-i nagygyűlésen a tömeg a diktátor ellen forduljon, és az egész országban kitörjön a Ceaușescu-ellenes lázadás.

1989-es forradalom, Ceaușescu diktatúra, Domokos Géza, Ion Iliescu, Mircea Dinescu, Nicolae Ceaușescu, Románia, temesvári forradalom, Tőkés László,
Bukarest, 1989. december 22-én — Fotó: Radu Sigheti
Arra a kérdésre, hogy hogyan került a forradalom élvonalába, Dinescu felidézte, hogy december 22-én délben, a házi őrizetét felügyelő szekusok eltűntek a lakása elől, kiment az utcára, ahol Domokos Gézával, a Kriterion könyvkiadó igazgatójával találkozott, aki később az RMDSZ első elnöke lett. Ő hívta fel a tüntetők figyelmét Dinescura, akinek a nevét sokan ismerték a Szabad Európa Rádióból, de nem tudták, hogy néz ki. A tömeg hatalmas lelkesedéssel fogadta, és amikor a Román Televízióhoz értek, ismert ellenállóként ő lehetett az, aki élő adásban az egész országnak tudtára adta, hogy a diktátor megszökött.

Arra a kérdésre, hogy forradalom vagy államcsíny történt-e 1989-ben Romániában Dinescu kifejtette: a forradalom hitelességét azok az értelmiségiek kérdőjelezték meg, akik a diktatúra idején mélyen hallgattak, de Ceaușescu bukása után hirtelen bátor kommunistaellenes forradalmárként jelentek meg a közvélemény előtt.
Ez népfelkelés volt, ez világos! Csakhogy nekünk nem volt Charta 77-esünk, mint cseheknek, nem voltak szabad szakszervezeteink, mint a lengyeleknek, vagy olyan életképes, ellenálló értelmiségünk, mint a magyaroknak (...) Nálunk nem volt, aki átvegye a vezetést Ceaușescu bukása után, ezért jött a kommunista vezetőség második vonala és ragadta magához a hatalmat. Ez történt: egy népfelkelés — mert ugye milliók vonultak akkor utcára , majd jöttek az ügyes fiúk, akik csendben rátették a kezüket a hatalomra” — összegezte Dinescu.

Az 1950-ben született Mircea Dinescu 21 éves volt, amikor megjelent első verseskötete, amiért megkapta az írószövetség debüt-díját.


A 80-as években egy irodalmi folyóirat szerkesztője volt. 1989 márciusában a francia Libération közölt egy diplomáciai postával nyugatra csempészett interjút vele, amelyben nyíltan bírálta a Ceaușescu-rezsimet. A Szabad Európa Rádióban ismertetett interjú miatt elveszítette állását és házi őrizetbe helyezték. 1989. december 22-én ő jelentette be a Román Televízióban, hogy a diktátor elmenekült.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI