2014. december 30., kedd

Ez történt 2014-ben a román politika színpadán

Romániában a 2014-es esztendő az elnökválasztás jegyében telt el, a voksolás pedig történelmi léptékkel mérve is emlékezetes eredménnyel zárult.


Románia, politika, RMDSZ, Victor Ponta, Klaus Johannis, Traian Băsescu, államelnök-választások, Kelemen Hunor, RMDSZ, EMNP, MPP, Izsák Balázs, Székely Nemzeti Tanács, Markó Attila, MOGYE,

A magát nemzetállamként meghatározó, 85 százalékban ortodox Románia egy szász nemzetiségű, protestáns politikust választott elnökévé a következő öt évre Klaus Johannis, nagyszebeni polgármester személyében.

Bár Románia nem elnöki köztársaság, a legtöbb hatalom a közvetlenül választott államfőnél összpontosul. Az idei elnökválasztás ráadásul egy évtizedes korszakot zárt le (és nem kizárt, hogy újabb évtizedes korszakot nyitott), hiszen az elnöki tisztséget az utóbbi tíz évben betöltő Traian Băsescu már nem indulhatott újabb mandátumért. A román politikusok ezért kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a novemberi voksolásnak, erre taktikáztak egész évben, minden lépésüket ez határozta meg.

A román elnökválasztást az ország stratégiai szövetségesei is figyelemmel követték. Románia geopolitikai helyzete ugyanis jelentősen felértékelődött az ukrán válság kirobbanása nyomán és az országba rakétavédelmi rendszert telepítő Egyesült Államoknak sem lehetett mindegy, hogy megmarad-e Románia annak az Oroszországot élesen bíráló, elkötelezett NATO-szövetségesnek, amelynek Basescu idején megismerték.

Amerika több jelét is adta annak, hogy Romániát fontos partnerének tekinti a Fekete-tenger térségében, többek között májusban Joe Biden alelnök - az oroszok által annektált Krím félszigettől néhány száz kilométernyire lévő - román fővárosban biztosította szövetségeseit, hogy az Egyesült Államok nem hagyja magukra NATO-országokat.

A Biden-látogatás másik nyomatékos üzenete a korrupció-ellenes harc folytatására szólította fel Romániát: „láttuk, miként ásta alá Ukrajna önvédelmi képességét, katonai rendszerét az elmúlt 15 évnyi korrupció” - figyelmeztetett az amerikai alelnök. Sokan úgy értelmezték Bukarestben, hogy az intelem a román államfői tisztség elnyerésére akkor még legesélyesebbnek tartott Victor Ponta szociáldemokrata kormányfőnek szólt.

Bár Ponta is azt ígérte, hogy elnökké választása esetén nem változtat az ország külpolitikáján, az elemzők szerint Amerika nem nézte jó szemmel Kínában tett látogatásait, Oroszországgal kapcsolatos, Băsescuénál jóval árnyaltabb megnyilvánulásait. Az Egyesült Államok nagykövetsége minden alkalommal azonnal „aggódni kezdett” valahányszor a kormányon lévő szociáldemokraták a korrupcióval vádolt politikusok elszámoltatását nehezítő döntéseket hoztak, vagy készültek elfogadni.

Tény az, hogy Romániában a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vált a híradók főszereplőjévé, amely tucatszámra helyezte vád alá, és küldte előzetes letartóztatásba a vezető politikusokat. A közéletben hangsúlyosan jelen lévő korrupció-téma fontos szereplőjévé vált az elnökválasztási kampánynak is: bár nemcsak a Szociáldemokrata Párt politikusai kerültek a DNA célkeresztjébe, a jobboldalnak sikerült meggyőznie a választókat arról, hogy Ponta le fogja állítani a korrupt politikusok elleni hajtóvadászatot, ha őt választják elnökké.

Románia, politika, RMDSZ, Victor Ponta, Klaus Johannis, Traian Băsescu, államelnök-választások, Kelemen Hunor, RMDSZ, EMNP, MPP, Izsák Balázs, Székely Nemzeti Tanács, Markó Attila, MOGYE,

Kicsit kockázatosnak tűnt, hogy a szónoki tehetséggel rendelkező, szellemes replikákat rögtönző, gyakorlott médiaszereplő Victor Pontával szemben a jobbközép ellenzék egy szófukar, lassú, a nyilvános szerepléstől láthatóan irtózó vidéki polgármestert küldött a csatába. De Johannis kampánya éppen arra épült, hogy ő nem az üres fecsegés, hanem a tettek embere és mindenben ellentéte Pontának. A választók közelebb érezték magukat a hétköznapi emberként megjelenő, jó városgazda hírében álló, hatékony nagyszebeni polgármesterhez, mint Pontához, akiben sokan egy hazug, korrupt, önző hatalmi gépezet megtestesítőjét látták.

Az elnökválasztás elbukása után Pontának komoly erőfeszítésébe került, hogy megmaradjon miniszterelnöknek. De tudta, hogy a parlament nem akarja kormányválsággal elrontani a karácsonyt, és így sikerült egy átalakított kormányt megszavaztatnia a törvényhozással.

Románia új államfőjét a Nemzeti Liberális Párt korábbi elnöke, Crin Antonescu „fedezte fel” a nagypolitika számára. Antonescu teátrális gesztusokkal vezette be Johannist a nagypolitika színpadára, majd kissé sértődötten vette tudomásul, hogy a szereposztásban neki már nem jutott hely.

A 2014-es év még úgy kezdődött, hogy a NLP a szocdemekkel alkotott kormánykoalíciót a 2012-es választásokon győztes - Băsescu-ellenes - Szociálliberális Szövetség keretében. Az USL pártjai között megállapodás volt arról, hogy a SZDP adja a szövetség kormányfőjét, a liberálisok pedig az államfőt. A szocdemek azonban egyre jobban kiszorították a liberálisokat a hatalomból és Antonescu rájött arra, hogy ő sosem lesz az USL államfő-jelöltje. A koalíciós pártok hatalmi vitája februárban szakításhoz vezetett: a NLP ellenzékbe vonult.

Antonescu immár Ponta ellen fogott össze a jobbközép Demokrata Liberális Párttal, majd lemondott politikai tisztségeiről. A két párt hivatalosan is egyesült: az új jobbközép párt a NLP nevét és a DLP európai néppárti tagságát tartotta meg. Mivel az új gyűjtőpártot csupa olyan politikus hozta létre, akik már aa SZDP-vel is kormányoztak, kellett egy új arc, aki a változás reményét hozhatja a választónak: erre a szerepre tolták maguk elé Johannist.

Antonescu „húzása” bevált, de Johannis a voksok alig felét kapta a NLP-tól. Megválasztását valójában a hataloméhes politikai osztállyal szembeni lázadásnak, a közösségi fórumokon kitört forradalomnak köszönheti, hiszen a voksok másik felét a fiataloktól és a külföldön dolgozó román vendégmunkásoktól kapta, akik korábban nem mentek el szavazni.

Kérdés, hogy Johannis képes lesz-e megfelelni a beléje vetett reménynek és - immár „rendezőként” - meg tudja-e újítani az előadást és a szereplőgárdát a román politika színpadán. A választ a 2015-ös esztendő hozhatja meg.

A kormányzással való önkéntes szakítás éve volt az erdélyi magyarok számára 2014

Először próbált a kormányból való önkéntes kilépéssel igazodni a választók elvárásához az RMDSZ. 


Románia, politika, RMDSZ, Victor Ponta, Klaus Johannis, Traian Băsescu, államelnök-választások, Kelemen Hunor, RMDSZ, EMNP, MPP, Izsák Balázs, Székely Nemzeti Tanács, Markó Attila, MOGYE,
Victor Ponta Csíkkozmáson. Haáz Sándor felvétele
Az erdélyi magyarok 2014-es évét három választás és az RMDSZ rövidre szabott kormányzása, majd a kormányból való kilépése határozta meg.

Az RMDSZ a szociáldemokratákat, liberálisokat és konzervatívokat tömörítő Szociálliberális Szövetség felbomlása után, március elején állapodott meg a román kormánykoalícióban való részvételről Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel. A szövetség a korábbi kormányzások idején már többször irányított kulturális tárcát és környezetvédelmi tárcát kapta meg a kabinetben. Kelemen Hunor a kulturális minisztérium élére és a miniszterelnök-helyettesi tisztségbe, Korodi Attila pedig a környezetvédelmi miniszteri tisztségbe térhetett vissza.

A kormányzás során a tárcavezetők azokat a programokat folytatták, amelyeket még 2012-ben kellett félbehagyniuk, amikor Victor Ponta pártszövetsége megbuktatta a jobboldali Boc-kormányt, amelyben ugyanezeket a tisztségeket töltötték be.

A kormányra lépéssel azonban nem sikerült meggyőzni az erdélyi magyar választókat arról, hogy a Ponta-kormány érti és orvosolni kívánja az erdélyi magyarság sajátos gondjait. Tovább folytatódott, sőt kiszélesedett a székelyföldi prefektusok harca a magyar szimbólumok ellen, nem sikerült rendezni a MOGYE magyar tagozatának a helyzetét, ráadásul a román kormány az alperes oldalán avatkozott be az Európai Unió luxemburgi bíróságán folyó perbe, amelyet Kelemen Hunor és társai indítottak a kisebbségi jogok EU-s szabályozása érdekében.

Már júliusban felmerült a kormányból való kilépés gondolata, de akkor csak arról döntött az RMDSZ, hogy Kelemen Hunor lemond a kormánytisztségeiről. Kelemen számára az alakított ki „tudathasadásos helyzetet”, hogy RMDSZ-elnökként és kormánytagként egy időben volt felperes is, alperes is a polgári kezdeményezéséhez kapcsolódó luxemburgi perben. Kormányzati részvétele azonban három hónapos hosszabbításra szorult, mert Traian Băsescu elnök csak októberben írta alá lemondását. Az államfő azzal is megmutatta, hogy „ki az úr a házban”, hogy elutasította Biró Rozália szenátor miniszteri kinevezését. Így a tisztségre másodikként jelölt Hegedüs Csilla már csak három hétig vezethette a tárcát.

Az RMDSZ december közepén távozott a kormányból, miután azt látta, hogy a magyar választók mintegy 80 százaléka a jobboldali Klaus Johannisra szavazott a romániai elnökválasztás második fordulójában. A szövetség színleg a választók belátására bízta a döntést, de a kampányban Victor Pontának nyújtott burkolt támogatást.

Az év választásai egyébként a magyar országgyűlési választásokkal kezdődtek Erdélyben. A magyar állampolgárságot is szerzett erdélyi magyarok először szólhattak bele a magyarországi politika alakulásába. Az erdélyiek elsöprő többsége a Fideszt támogatta a szavazatával.

Magyar-magyar csetepaté 1. 

Az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti nézetkülönbségek a májusi európai parlamenti választások és a novemberi államelnök-választás révén rajzolódtak ki. Májusban még sikerült elkerülni a magyar-magyar versenyt. A Fidesz ugyanis felajánlotta, hogy Tőkés László a színeiben induljon az EP-választáson. Tőkés korábban függetlenként, illetve az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács összefogása által szerzett EP-képviselői mandátumot. Az RMDSZ viszont most elutasította, hogy koalíciós listát indítson a két kis magyar párttal. Az önállósághoz való ragaszkodása nyomán az erdélyi magyarok szavazatai a korábbi három helyett csak két képviselői mandátumot eredményeztek a számára.

Magyar-magyar csetepaté 2. 

Novemberben először alakult ki magyar-magyar verseny a romániai államfőválasztáson. Mind az RMDSZ, mind a Erdélyi Magyar Néppárt jó lehetőségnek tekintette a kampányt arra, hogy üzeneteit eljuttassa a választókhoz.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök választási csatája az előbbi fölényes győzelmével végződött. Szilágyinak nem sikerült javítania pártja támogatottságán, ezért ő is, és Toró T. Tibor pártelnök is lemondott az EMNP élén betöltött tisztségéről.

Mindkét magyar elnökjelölt számára kudarc volt azonban, hogy a választások második fordulójában Klaus Johannis, a jobboldal jelöltje lényegesen több magyar szavazatot kapott, mint a két magyar jelölt együtt az első fordulóban.

► Autonómia-statútum

Az RMDSZ a kampány előtt bocsátotta közvitára a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetét, amelyhez a dél-tiroli autonómia adott ihletet. A tervezet kidolgozásában a Magyar Polgári Párt is részt vett, mellyel márciusban kötött együttműködési megállapodást a szövetség.

A törvénytervezet azért számít újdonságnak, mert az RMDSZ korábban nem támogatta a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiatervezeteket. Döntése arra késztette az SZNT-t - mely mindeddig pártok fölött álló szervezetnek tekintette magát - hogy az EMNP mellett kötelezze el magát a választási versenyben. Izsák Balázs SZNT-elnök úgy értékelte, hogy az RMDSZ tervezete veszélyezteti az autonómiatörekvések mozgalmi hátterét.

► A Mikó-ügy

Egy bírósági ügy is alaposan felborzolta a kedélyeket Erdélyben.


Székely Mikó Kollégium, Mikó-ügy, Markó Attila, Marosán Tamás, Református Kollégium, Erdélyi Református Egyházkerület, Sepsiszentgyörgy,
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium. Kátai Edit felvétele
A ploielti-i Táblabíróság novemberben immár jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte annak a restitúciós bizottságnak a három tagját, amelyik visszaszolgáltatta a református egyháznak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégiumot.

A református egyház tulajdona újraállamosításaként értelmezte a döntést. Tiltakozásul lemondott tisztségéből Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, akit azonban az egyház közgyűlése megerősített tisztségében.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI