2014. november 10., hétfő

Lemondott Titus Corlățean

Lemondott Titus Corlățean román külügyminiszter hétfőn, miután jogvitába keveredett a Központi Választási Irodával arról, hogyan lehetne elkerülni a külföldi szavazókörökben történt fennakadások megismétlődését a romániai elnökválasztás második fordulójában.


Titus Corlățean, Ponta-kormány, államelnök-választások, Románia, politika, BEC, Teodor Meleșcanu
Titus Corlățean
A november 2-i első fordulóban a külföldön berendezett román szavazóköröknél nehézkesen zajlott a voksolás, hosszú sorok alakultak ki és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát.

A múlt hét végén több ezren tüntettek Románia nagyvárosaiban és több nyugat-európai városban a román külügyminiszter, illetve az elnöki tisztségre pályázó Victor Ponta kormányfő lemondását követelve. A tüntetők szerint a bukaresti szociáldemokrata kormány szándékosan teremtett olyan körülményeket, hogy minél kevesebben szavazhassanak külföldön, mivel a nyugaton dolgozó román vendégmunkások többsége hagyományosan a jobboldallal voksol.

A romániai és külföldi tiltakozási hullám nyomán a bukaresti külügyminisztérium a külföldi szavazókörök személyzetének kiegészítéséről, további szavazófülkék felszereléséről és a bürokrácia egyszerűsítéséről döntött, de nem volt hajlandó növelni a szavazókörök számát, annak ellenére, hogy a Központi Választási Iroda szerint ennek nincs jogi akadálya.

Corlățean hétfőn bejelentette: nem hajlandó - további külföldi szavazókörök létesítésével - „törvénytelenséget” elkövetni, ezért lemond a román diplomácia éléről.
A külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a román polgárok élhessenek szavazati jogukkal bárhol is élnek, ugyanakkor a tárca értelmezése szerint nincs jogi lehetőség arra, hogy a már kijelölt csaknem 300 külföldi szavazókör mellett a két forduló között újabbakat létesítsünk - tette hozzá a leköszönő miniszter.
 Ponta Teodor Meleșcanut jelölte a külügyminiszteri posztra

A 73 éves Teodor Meleșcanu 1992-1996 között vezette a román külügyminisztériumot. Később a liberális pártban politizált, majd a Külföldi Hírszerző Szolgálat  igazgatói tisztségét töltötte be, amiről szeptemberben azért mondott le, hogy indulhasson a romániai elnökválasztáson.

Meleșcanu november másodikán a voksok 1,1 százalékát kapta és bejelentette, hogy a szociáldemokrata Pontát támogatja a második fordulóban Klaus Johannisszal szemben. Ponta korábban közölte: ha megválasztják államfőnek, Melețcanu lesz a nemzetbiztonsági tanácsadója.

Meleșcanu akkor kezdheti el munkáját a külügyminisztérium élén, ha Băsescu aláírja kinevezését. Az elnöknek joga van egy alkalommal visszautasítani a kormányfő jelöltjét valamely miniszteri posztra.

 Meleșcanu hétfő este már le is tette a hivatali esküt

Băsescu aláírta az új külügyminiszter kinevezését, de a beiktatásánál megjegyezte: Corlățeannak már a szavazás másnapján le kellett volna mondania, Meleșcanu jelölését pedig csak a külügyminisztérium sürgős teendőire való tekintettel fogadta el.

► Az idei elnökválasztás első fordulójában 160 ezer román állampolgár szavazott külföldön, ahol az alábbi eredmények születtek:
  1. Klaus Johanni 46%
  2. Victor Ponta 16%
  3. Monica Macovei 15%
  4. Elena Udrea 10%
Ponta a Moldovai Köztársaságban kapta a legtöbb szavazatot (8 ezret a 22 ezer voks közül), nyugaton viszont, ahol több millió román vendégmunkás él, a jobboldali jelöltek a voksok több mint 80 százalékát szerezték meg.

A román választópolgárok november 16-án döntenek arról, hogy Victor Ponta, vagy Klaus Johannis legyen-e az ország államfője a következő öt évben.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI | Mediafax