2014. november 25., kedd

Beszélgetés Kelemen Hunorral: nem tudom, nem hiszem, nem érzékeltem, nem merült fel, nem derült ki, nem világos

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hétfőn az Adevărul Live-ban elmagyarázta, miért szavazott a magyar kisebbség 80 százaléka Klaus Johannisra, annak ellenére, hogy az RMDSZ az SZDP-vel kormányoz együtt.


Corneliu Vadim Tudor, Kelemen Hunor, Klaus Johannis, Ponta-kormány, PSD, RMDSZ, Románia, székely autonómia, Victor Ponta, államelnök-választások,
Kelemen Hunor az Adevărul stúdiójában
A beszélgetés főbb témái a hajtás után.

Az RMDSZ gondolkodik az SZDP-vel kötött szövetség felbontásán?

Nem tudok határozott választ adni. Az Állandó Tanács csütörtökön ülésezik, ahol elemezni fogjuk a választás eredményét és a következő időszakra vonatkozó teendőket. A kormányzás nem öncél volt, hanem egy politikai program részét képező terv. Ha a kormányzás nem szolgálja a közösség érdekeit, akkor nem érdemes bennmaradni a kormányban. Nem érdemes maradni, ha nem tudsz hasznot hozni az embereknek. 2015-ben kezdődik az európai pénzek lehívása. Ezen kívül ez választás előtti év. Elvégzünk egy józan elemzést, mert nem szeretek hirtelen döntéseket hozni.

A választók egy etnikai jelöltet szavaztak meg. Miként értelmezik ezt a masszív szavazási eredményt a politikusok?

Nem tudom. Csak azt tudom elmondani, hogy én miként értelmezem. Szociológiai felméréseket végeztünk és azt tapasztaltuk, hogy Johannisra 75-80 százalék, Pontara pedig 20-25 százalék fog voksolni. Miért alakult így? Ezt nagyon gondosan boncolgathatjuk. A szavazat szólhatott egy kisebbséginek és a kormányfő, a kormányzás, az SZDP ellen. Mindenféle változat van. A szavazat megoszlása működhetett a jelöltek erdélyisége, illetve regátisága mentén is.

Meg kell értenünk, hogy ez a szavazás Johannis-párti, vagy Ponta-ellenes, vagy az SZDP-vel kialakított kormánykoalíciónk elleni volt. Ha visszagondolunk az első fordulóra, látható, hogy rám 330 ezren szavaztak. Tehát bíznak bennem. Nem kell azt hinnünk, hogy a második fordulós szavazat nem befolyásolja a hozzám való viszonyulást. A második fordulóban olyanok is elmentek szavazni, akik az első fordulóban nem voltak. Meg kell néznünk, hogy az elnök miatt mentek-e el, vagy nekem üzentek.

2012-ben a kormányból bennünket az SZDP és a NLP és a Szociálliberális Szövetségben még jelenlévő többiek távolítottak el. És meggyőződésem, hogy a Johannisra szavazók ez utóbbira voksoltak. És csalódott emberek. Ha ez egy rendszer elleni szavazás volt, akkor az SZDP és a NLP ellen is szólt.

Ez egy feddhetetlenség melletti voksolás. Nagyon sok a kérdés. Egyetlen elnökválasztáson sem volt ennyi kérdés a második forduló után. Klaus Johannis nagyon nagy aránnyal nyert, vagyis nagyon erős legitimitása van. Tehát sikerült mozgósítania egy nagyon jelentős szegmenst. Ismerek valakit, aki Torinóban szavazott és azt mondja, hogy hat órát állt sorba. Elmondása szerint, mindenki telefonon beszélt, hazatelefonált. Óriási hiba volt mindaz, ami az első fordulóban történt. De nemcsak ez.

A kormányban volt szó a diaszpóra helyzetéről?

Kisebb módosítások érdekében elfogadtunk egy sürgősségi kormányrendeletet, de a technikai viták a szakminisztériumok szintjén zajlottak. A kormányból történt októberi távozásom óta nem tudok más megbeszélésekről. De azt megelőzően nem voltak technikai viták.

Johannis megválasztásáról mi a magyar kisebbség véleménye? Örvendetesnek tartja?

Senki sem szomorú, de nagyok a remények. Beleolvastam a megválasztott elnök könyvébe is, melyben szerepel néhány fontos irányvonal. Számomra világos, hogy a kampány alatti hibák Ponta ellen és Johannis előnyére halmozódtak fel. Johannis hallgat és cselekszik, de nem tudjuk, milyen lesz elnökként. A remények nagyok. Bárhova mész, Johannisról folyik a szó és óriásiak az elvárások. De ez mindig is így volt. 1996-ban Constantinescuval, 2004-ben Băsescuval szemben, 2009-ben már nem volt olyan nagy az elvárás. A szavazáson megjelentek nagyjából 80 százaléka úgy emlékszik, hogy Johannisra szavazott.

Irigykednek Klaus Johannisra a magyar vezetők?

Nem érzékeltem ilyenfajta irigységet. A magyar vezetők eléggé realista emberek. Nem gondolták, hogy egy magyarból 2014-ben elnök lehetne.

Ön szerint, a jövőben egy magyar etnikumú is lehet majd elnök?

Romániában bármi lehetséges.

Johannis úr azt mondta, nem az etnikai kritériumokon alapuló autonómiával, hanem a régiósítással ért egyet. És a magyar közösség mégis rá szavazott.

Nem tudom, hogy régiósítás lesz-e, vagy más határok mentén megvalósított megyésítés. Nem hiszem, hogy számított Klaus Johannis üzenete. Nem hiszem, hogy minden üzenet eljutott a magyar választókhoz. Hargita és Kovászna megyék helyzete, etnikai szempontból, egyszerű és egyértelmű. Amikor régiósításról beszélünk, figyelembe kell vennünk, hogy Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar megyéknek van egy – sok esetben többségi – etnikai komponense. A közigazgatási reformmal nem kellene változtatni az etnikai összetételen változtatni.

Mit várnak el az új elnöktől a magyarok?

Világosabb, egyszerű szabályokat, tiszteletet mindenki munkája iránt, az életszínvonal növekedését. A megrendelt felmérés eredményének megismerése után egyértelműbb jelzést fogunk megfogalmazni.

Nem félnek attól, hogy Johannis úr – kisebbségi létéből fakadóan – fenntartásokkal viszonyul majd a kisebbségi ügyekhez?

Meglehet. Tudatában vagyok ennek.

A két forduló között beszélt Johannis úrral?

Beszéltem Johannis úrral a két forduló között. Nem mondhatnám, hogy önnél jobban ismerném.

És Ponta úrral? Kérte a támogatását?

Igen, beszéltem. Tájékoztattam a döntésemről.

Zavarta önt a Vadim Tudorral kötött szövetség?

Igen. Nagyon. Meg is mondtam, hogy egyetlen napot sem tudok Vadimmal együtt tölteni. Semmire nem volt jó. November 16-a után már senki sem beszél róla. A szociológusok szerint, Vadim szavazóinak 48 százaléka Johannisra szavazott, nem Pontara. Azt hiszem, ez felesleges lépés volt.

A pártokon belüli mozgásokról. A két politikai tömb közül ki kereste meg önöket, hogy egyik, vagy a másik oldallal tartsanak?

A NPL nem keresett meg minket. Vasile Blaga úgy fogalmazott, 2015-2016-ig nem akarnak kormányra kerülni. Azt hiszem, a NLP-ban változni fog a helyzet. Ezt érzem. Nem tudom, hogy az SZDP-ben mi van, nem akarok beleszólni az ügyeikbe.

Mi tavasszal tervezünk kongresszust tartani. Három éve választottak meg és új elnököt és új vezetőséget választunk. Nem a többi párton belüli történések érdekelnek, hanem az, ami itt, az RMDSZ-ben zajlik.

Két alapvető hibát követhetünk el: nem értjük meg a választók üzeneteit, illetve mindig aszerint haladni, ahogy érzéseink szerint a választóink akarják. Vannak pillanatok, amikor a középutat kell keresni.

Tehát kitartanak a Ponta-kormány mellett?

Nem merült fel kérdésként. Ez a döntés a márciusban aláírt megállapodásból fakad. Nincs szó arról, hogy döntést kellene hozni ebben a kérdésben. Márciusban, amikor aláírtuk a koalíciós megállapodást, ezt 2016-ig kötöttük meg. Nem csak tőlünk függ, hogy a kormány kitart-e 2016-ig. Azt folytatjuk, amiről márciusban megállapodtunk.

Fennáll az RMDSZ kormányból távozásának lehetősége?

Ez a lehetőség is fennáll. Nem tagadom, főleg úgy, hogy a PSD-n kívül most senki sem akar kormányozni. Minden lehetőség érvényes, a folytatásé is. Egyesek úgy vélekedtek, hogy ha javaslatot tettünk a művelődésügyi minisztérium élére, akkor már eldöntöttük, hogy 2016-ig kormányon maradunk. Abban az esetben volt egy alkotmány által előírt határidő, amit be kellett tartani. Ki kellett neveznünk valakit.

Ön szerint normális, ami a 2015-ös költségvetéssel történik?

Nem normális. De mivel választási év volt, a PSD számítása egyszerű volt: ha megnyerik a választást, akkor valaki majd előkészíti a költségvetést. Tudom, hogy a Pénzügyminisztériumban dolgoztak ebben az időszakban. Szeretném, ha december 31-ig megszavaznánk a költségvetést.

Milyen lépéseket kellene megtennie egy vesztes politikusnak?

Ha Ponta majd személyesen megkérdi tőlem, elmondom neki. De még nem kérdezte. Ez nehéz helyzet. Józanul kell elemeznie a helyzetet.

Lát jövőt számára a politikában?

42 évesen és az ő tapasztalatával azt hiszem, van politikai jövője. A továbbiakban nagyon sok embernek lesz beleszólása a dolgok menetébe. Ungureanu, Predoiu uraknak…


Hallottam róla. Ha hiteles emberektől érkeznek, akkor számítanak ezek az üzenetek.

Milyen elvárások vannak az új elnökkel szemben?

Hogy másképpen politizáljon. Kevesebb botrány, több munka. Nem hiszem, hogy az emberek tudatában vannak annak, hogy az elnök nem tudja megváltoztatni az összes játékszabályt. Már elmondtam, hogy az elnök elképzelése rányomja a bélyeget a társadalomra. Gondoljon Băsescura. Bizonyos időszakokban zajos volt és ez érezhető volt.

A magyar választók mégis Băsescura szavaztak.

2004-ben Năstase több szavazatot kapott, mint Băsescu. 2009-ben fordítva volt. Băsescu megértette a helyzetet és elmondta, hogy a román nyelv megtanulásához másfajta tankönyvekre van szükség. Az egy valós gond volt. E téren érezhető volt egy közeledési kísérlet. De egy bizonyos pillanatban némi csalódás is bekövetkezett. Amikor az emberek „beleszeretnek” egy vezetőbe, akkor nő a bizalom.

Tekintettel a pártokon belüli mozgásokra, mi fenyegeti a leginkább Romániát?

Az, hogy lefoglalnak a belügyek és nem reagálunk a környezetünkben zajló eseményekre, az Ukrajnával, az Európai Unióval meglévő kapcsolatra.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: Adevărul Live via EuroCom | Fotó: adevarul.ro