2014. október 14., kedd

Băsescu belecsapott a lecsóba: Ponta hazug és korrupt, ráadásul titkos ügynök volt

Traian Băsescu román államfő szerint az elnöki tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ügynöke volt 1997 és 2001 között.


Románia, államelnök-választások, Traian Băsescu, Victor Ponta, Klaus Johannis, SIE,

Băsescu a Realitatea hírtelevízió hétfő esti műsorában fedte fel, kire utalt, amikor hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy egy volt titkos ügynök is indul a választásokon. Akkor - anélkül, hogy megnevezte volna - felszólította az illetőt, hogy egészítse ki önéletrajzát.

Băsescu kifejtette, nem szégyen, ha valaki az egyik szolgálatnak dolgozott, de a választóknak szerinte joguk van ezt tudni, hogy eldönthessék, akarnak-e olyan államfőt, akit az egyik titkosszolgálat is „a kezében tart”.
Volt főnöke az arcába fog vigyorogni, amikor elnök lesz - jelentette ki Basescu.
Az elnök azzal támasztotta alá állítását, hogy Ponta - a Legfelső Védelmi Tanácsot megkerülve - állítólag kormányhatározatot írt alá, amelynek értelmében nemcsak az aktív ügynök listája minősül államtitoknak, de immár volt ügynökeiket sem fedhetik fel a titkosszolgálatok.

Băsescu úgy vélekedett, ennek a kormányhatározatnak védőernyője alatt Ponta le fogja tagadni ügynökmúltját, mert biztos lehet benne, hogy nem fedik fel.

Az elnök szerint Teodor Meleșcanu, a SIE volt igazgatója „falazott” Pontának. Amikor az elnök egy szociáldemokrata képviselő interpellációja nyomán gyanút fogott, és rákérdezett a SIE igazgatójánál, hogy van-e a kormánytagok között korábbi ügynök, Meleșcanu - a kormányhatározatra hivatkozva - megtagadta a választ, arra hivatkozva, hogy ez államtitok.
Az államfőnek bármilyen államtitokhoz hozzáférése van. Azzal, hogy ezt megtagadta, megengedhetetlen precedenst teremtett a szolgálat történelmében - méltatlankodott Băsescu, hozzátéve, ezek után „száműzte” Meleșcanut, és közvetlenül a SIE-igazgató beosztottjaival dolgozott.
A Realitateanak adott interjúból nem derült ki, hogy mire alapozza Băsescu a miniszterelnök ügynökmúltjával kapcsolatos meggyőződését, miután a kémfőnök megtagadta tőle ennek igazolását.

Teodor Meleșcanu egyébként a jelölési határidő előtt egy nappal váratlanul lemondott a SIE éléről, hogy indulhasson az államfőválasztáson, így ő is a 14 elnökjelölt egyike.

Ponta reakciója a vádakra

Victor Ponta a képviselőház honlapján közzétett önéletrajza szerint 1995 és 1998 között a bukaresti első kerületi bíróságon dolgozott ügyészként, majd 1998 és 2001 között a legfőbb ügyészség korrupcióellenes részlegére került, ahol pénzügyi-gazdasági bűncselekményekre szakosodott. Ebben az időszakban Görögországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban vett részt szakmai továbbképzéseken.

Éles támadás a két legesélyesebb jelölt ellen

Traian Băsescu hétfő délután éles támadást intézett a novemberi elnökválasztáson induló két legesélyesebb jelölt - Victor Ponta és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség jelöltje - ellen, és kijelentette, hogy Elena Udreának, a Népi Mozgalom Párt jelöltjének államfővé választását támogatja.

A jobboldali elnök - aki nem indulhat újabb mandátumért - azzal indokolta nyílt beavatkozását a választási kampányba, hogy állítólag mind Victor Ponta kormányfő, mind Klaus Johannis kampánystábja azt próbálja elhitetni a közvéleménnyel: Băsescu fő riválisukat támogatja.

Băsescu leszögezte: sem Pontával, sem Johannisszal nem kötött titkos megállapodást, és a jövőben sem hajlandó támogatni egyiküket sem, mert mindkét politikust hazugnak és korruptnak tartja.

Ponta három éve felívelt politikai karrierje során végig Băsescu ellenfeleként határozza meg magát és a PSD stábja igyekszik mostani riválisát, Johannist a Băsescu rendszer folytatójaként hitelteleníteni.

A jobboldal úgy próbált elhatárolódni a népszerűtlenné vált elnöktől, hogy az ellenzéki összefogásból kihagyták a Băsescu védnökségével alakult PMP-t.

Egyes elemzők valóban azt állítják, hogy - ha nincs is titkos megállapodás közöttük, de - Ponta és Băsescu most egymás kezére játszik azáltal, hogy a kettejük csatározása sajátítja ki a közfigyelmet, és így nem engedik Johannist jobboldali alternatívaként "felépíteni" a választók előtt. Băsescu szerintük beletörődött abba, hogy Ponta lesz az elnök, és azt reméli, hogy - Johannis bukása után - neki sikerül majd a jobboldalt újjászerveznie és megerősítenie a következő parlamenti vagy elnökválasztásig.

Az államfői tisztségre 14 jelölt pályázik Romániában. A felmérések szerint a tisztség sorsa a két legesélyesebb jelölt, Ponta és Johannis között dőlhet el az elnökválasztás második fordulójában. A leköszönő elnök által támogatott Elena Udrea a közvélemény-kutatások szerint a harmadik-negyedik helyen áll, de támogatottsága nem éri el a tíz százalékot.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI
Fotó: evz.ro