2014. október 8., szerda

Aradon született az idei kémiai Nobel egyik birtokosa

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a mikroszkópok forradalmasítóinak adományozta idén a kémiai Nobel-díjat. A három tudós egyike az aradi születésű Stefan W. Hell. 


Nobel-díj, Stefan W. Hell, kémiai Nobel-díj, nanoszkópia, tudomány, orvostudomány, Eric Betzig, William E. Moerner
Stefan W. Hell
A ma Németországban élő és tevékenykedő tudós a nanoszkópia (a nagy felbontású, lumineszcencia-mikroszkópia) területén végzett úttörő munkájáért kapta az elismerést megosztva két amerikai - Eric Betzig és William E. Moerner - tudóssal.

Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan Hell munkásságának köszönhetően az optikai képalkotó rendszerek már képesek nanoméretes (a méter milliomod része) tartományban zajló folyamatokat is megfigyelni.

A bizottság indoklása szerint a nanoszkópia lehetővé tette az élő sejteken belül az egyes molekulák nyomon követését és annak megfigyelését, hogyan képződnek szinapszisok az idegsejtek között vagy miként alakulnak ki a patológiás fehérjeelváltozások olyan betegségekben, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór.

A bizottság két különböző módszert díjazott. Az egyik a stimulált emisszió-depléció (stimulated emission depletion, STED), amelyet Stefan Hell dolgozott ki 2000-ben. Az eljárás során két lézernyalábot alkalmaznak: az egyikkel gerjesztik a fluoreszcens molekulákat, a másikkal visszakényszerítik alapállapotukba, kivéve a nanométer nagyságú struktúrákat. A mintát nanométerről nanométerre letapogatva kapják az optikai mikroszkópoknál nagyságrendekkel nagyobb felbontású képeket.

kémiai Nobel-díj, nanoszkópia, Nobel-díj, orvostudomány, Stefan W. Hell, tudomány, Eric Betzig, William E. Moerner
Stefan W. Hell német tudósnak gratulálnak kollégái Göttingenben 2014. október 8-án
Eric Betzig és William E. Moerner egymástól külön dolgozta ki a másik eljárást, az egymolekula-mikroszkópia alapjait, amely az egyes fluoreszcens molekulák fénykibocsátásának ki- és bekapcsolásán alapul. Ugyanarról a területről készített számtalan felvétel mindegyike csupán az éppen világító molekulákat „ragadja ki”, ám e képek „összesítése” eredményezi a nanométeres felbontású felvételeket.

„Korábban talán láthattuk egy baktérium körvonalait, de most már bepillanthatunk a belsejébe és láthatjuk, mi történik az egyes molekulákkal” - magyarázta a bizottság egyik tagja, Claes Gustaffson, hozzátéve, hogy a nanoszkópiás technika olyan részletességű tanulmányozást tesz lehetővé, amelyről korábban csak álmodtak. Forradalmi újításról van szó, 15 éve még lehetetlennek tartották a limit áttörését.

► Eric Betzig
1960-ban született a Michigan állambeli Ann Arborban.
Tanulmányait a Kaliforniai Műszaki Egyetemen és a Cornell Egyetemen végezte fizikusként. Diplomamunkáját a fénymikroszkópiában áttörést jelentő közeli tér optika nevű módszer kifejlesztéséről írta. A technológiát finomítva kutatta annak gyakorlati felhasználási lehetőségeit, köztük az adattárolást, a félvezetős spektroszkópiát és a szuperrezolúciós fluoreszcens képalkotást a sejtekről. 
A Howard Hughes Orvosi Kutatóintézet vezető munkatársa, biológiai célú optikai képalkotási technológiák kifejlesztésével foglalkozik.
► William E. Moerner
1953-ban született a kaliforniai Pleasantonben.
A Cornell Egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot, előtte a St. Louis-i Washington Egyetemen tanult. Matematikus és fizikus, 1981 és 1995 között az IBM kutatási részlegének tagja volt. 
Több egyetemen - például a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményénél - vendégtanárként dolgozott, 1998 óta a Stanford Egyetem kutatója, fizikai kémiával/kémiai fizikával, többek közt a sejteken belüli molekulák távoltér és közeli tér optikai képalkotásával és spektroszkópiával, a sejtek háromdimenziós szuperrezolúciós képalkotását szolgáló módszerek, valamint a fény és az anyag közötti fokozott interakciókat előidéző nanoantennák kifejlesztésével foglalkozik.
 Stefan W. Hell
1962. december 23-án született Aradon, gyermekkorát a Újszentanna nevű településen töltötte, ahol 1969-1977 között a helyi általános iskolában tanult. Gimnáziumi tanulmányait a temesvári Nicolaus Lenau német tannyelvű iskolában kezdte. 1978-ban, 15 éves korában hagyta el Romániát, szüleivel Németországba emigrált.
1990-ben a Heidelbergi Egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot. 1991 és 1993 között az európai molekuláris biológiai laboratóriumban dolgozott, majd kutatott a Turkui Egyetemen és Oxfordban. 1997-ben került a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézethez.
2002 óta az intézmény igazgatója, a nanobiofotonikai részleg létrehozója. Kísérleti fizikát tanít a Göttingeni Egyetemen, elméleti fizikát a Heidelbergi Egyetemen.
2003 óta ő vezeti a német rákkutatási központ nagyfelbontású optikai mikroszkópiával foglalkozó részlegét Heidelbergben.
2011 óta díszdoktora az aradi Vasile Goldiș Egyetemnek, 2012-ben a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, 2013-ban pedig a Bukaresti Műszaki Egyetem is díszdoktori címmel jutalmazta.
Stefan W. Hell a németajkú romániai sváb közösség második képviselője, akit Nobel-díjjal tüntetnek ki. 2009-ben az irodalmi Nobel-díjat ítélték Herta Müller bánsági származású írónak. Ő 1987-ben, 34 éves korában települt Romániából Németországba.
A kitüntetettek 8 millió svéd koronával gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A kémiai Nobel-díjat tavaly is az Egyesült Államokban kutató három tudós kapta, akkor a komplex kémiai rendszerek modellezését jutalmazta a Nobel-bizottság.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
vhegy/MTI