2014. augusztus 19., kedd

Kiosztották a Külhoni Magyarságért Díjakat

Tizenegy szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól kedden Budapesten, a Parlamentben.


nemzeti ünnep, magyarság, Külhoni Magyarságért Díj, augusztus 20,
Tizenegy szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a díjat.
A díj annak az elismerése és köszönete, hogy a kitüntetettek megőrzik és továbbépítik sajátosságaikat és ezzel az egyetemes magyarságot őrzik meg.



A díjat 2011-ben alapították. Azóta minden évben olyan személyeknek illetve szervezeteknek adják át az elismerést, akik a Szent István-i örökség továbbörökítői, akik a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági életben kiemelkedő tevékenységet végeznek.

Az idén megkapta az elismerést az Erdélyi Református Egyházkerület által alapított Diakónia Keresztény Alapítvány, amely az élet megóvását, a betegek és hátrányos helyzetűek segítését, keresztény értékek képviseletét, az egyén és közösségi felelősségvállalás erősítését vallja feladatának és jelenleg négyszáz gyermekkel foglalkozik.

Ugyancsak elismerést kapott a Gyulafehévári Caritas, amelynek célja a szegénységben élők társadalmi reintegrációja, motivált és szakképzett személyzet biztosítása, mindezek által a helyi közösségek fejlesztése.

A Csernátoni Haszmann Pál Múzeum szintén a díjazottak közt szerepel, az intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuját, azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartják az intézményt. Haszmann Pál pedagógus és Haszmanné Cseh Ida magángyűjteményüket ajánlották fel múzeumalapítás céljából a székely-magyar közösségnek.

nemzeti ünnep, magyarság, Külhoni Magyarságért Díj, augusztus 20, Csernátoni Haszmann Pál Múzeum
Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus, a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület alelnöke átveszi a kitüntetést.
A 2005-ben alakult Alsózelei Zele törzs elsődleges feladatának hagyományaink megőrzését, a népi kultúra értékeinek gyűjtését és védelmét tekinti, munkájukat az elismeréssel jutalmazták.

A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok méltatása során elhangzott: az 1968 márciusi Csemadok-program igazi demokratikus áttörés volt a kisebbségi magyar politikában. A nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozóan az önigazgatás és a kollektív kisebbségi jogok alapján fogalmazta meg javaslatait. A nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozása mellett javasolta az államhatalmi és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervek, köztük nemzetiségi minisztérium létrehozását, a magyarok számára hátrányos, 1960. évi közigazgatási elrendezés kiigazítását, valamint az 1945 után hozott magyarellenes jogszabályok felülvizsgálatát. A Csemadok 1989-ben párttá alakult, ennek ellenére 50 ezres tagságát mindmáig hatékonyan képes mozgósítani.

Tamás Aladárné Ilona tanítónő is átvehette a Külhoni Magyarságért Díjat. A most 102 éves felvidéki tanítónő az egyszerűsített honosítást lehetővé tévő magyarországi törvénymódosítás után, kilencvenkilenc évesen az elsők között vette fel a magyar állampolgárságot; ám emiatt elvesztette szlovák állampolgárságát. Azóta egyik szószólója, emblematikus alakja a jogfosztott felvidékieknek. Szerinte a szlovákiai magyarságnak jobban össze kellene tartania, hogy megőrizze identitását.

Az idén 70 éves Magyar Szó napilapot is elismeréssel jutalmazták, a méltatás során elhangzott: 1955-től a világ legjobb magyar nyelvű napilapjaként tekintettek rá, számított mit ír a Magyar Szó. Az újság felemelte szavát a délszláv háború esztelensége, a kényszermozgósítások, a kisebbségi jogok durva megsértése, csorbítása ellen.

A vajdasági magyar közösségért, nemzeti önazonosságának megtartásáért és fejlesztéséért kapott kitüntetést a 47 éve működő civil szervezet, a Középiskolások Művészeti Vetélkedője. A regionális vetélkedő évente 600 középiskolásnak ad alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk összemérésére.

Szintén a díjazottak közt szerepel a Kárpátalja hetilap. A jelenleg 110 településre eljutó újságot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapította, amely fontosnak tartja a magyar lakosság objektív tájékoztatását.

A kitüntetett svédországi Őrszavak Anyanyelvápoló Egyesületet a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége alapította 1996-ban azzal a céllal, hogy évente rendezzen anyanyelvi táborokat, valamint szakmailag hangolja össze a svédországi magyar anyanyelv oktatását. A 9-10 napos anyanyelvi táborok témája minden évben egy magyar történelmi kor, mely kiegészül a Kárpát-medence földrajzának oktatásával. Idén Hunyadi Mátyás és kora lesz a fő téma.

A Kanadai Magyar Kulturális Tanács szintén elismerésben részesült, a szervezet célja összefogni a Kanadában működő magyar szervezeteket felekezeti hovatartozás nélkül, magyarság megtartó munkájuk segítése és támogatása, megakadályozni minden romboló törekvést és segítő kezet nyújtani a problémák megoldására.
A magyar nemzet csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrész megőrzi saját kultúráját, örökségét. Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és a diaszpóra magyarsága nélkül nincs egyetemes magyarság sem - mondta köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A Külhoni Magyarságért Díjat 2011-ben alapították. Az elismerést a hagyomány szerint augusztus 20-a előtt adják át azoknak, akik Szent István szellemiségében végzik tevékenységüket, és ezzel a nemzet fennmaradását szolgálják.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI | Duna Híradó