2014. június 21., szombat

Szergej Jeszenyin: Folyóparton tűz lobog

A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult.


Szergej Jeszenyin, Folyóparton tűz lobog, vers, kultúra, költészet, tűzugrás, Szent Iván-éj
Tűzugrás a Sóstói Múzeumfaluban
A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot akarta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

A tűzgyújtással a Napot, az új évszakot, a terméshozó nyarat ünnepelték. A szokás alapja a tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit. Az ekkor fellángoló tüzekről azt tartották, hogy megvéd köd, jégeső ellen, elősegíti a jó termést.
Szergej Jeszenyin: Folyóparton tűz lobog 
Folyóparton tűz lobog,
moha füstöl, ág ropog.
Haj, Iván-éj, Szent Iván-éj!
Moha füstöl, ág ropog. 
Manó sír a fák alatt,
siratja a tűnt nyarat.
Hej, Iván-éj, Szent Iván-éj!
Siratja a tűnt nyarat.

Táncba megy a lánysereg,
szilaj húrok pengenek.
Hej, Iván-éj, Szent Iván-éj!
Szilaj húrok pengenek.

Kinek bánat, siralom,
nekünk, öröm, vigalom.
Hej, Iván-éj, Szent Iván-éj!
Nekünk öröm, vigalom.
(Rab Zsuzsa fordítása)
Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Szerkesztő: Mészely József
Fotó: nyirseghir.hu