2014. június 28., szombat

Garay János: Szent László (részlet)

      A dicső hőst, kit magasztal énekem,               Származásra nem volt nála nemesebb,
      Rég dicsőnek, szentnek tartja nemzetem;      Lelki, testi ékességre senki szebb;
      Nyolczszáz éve, hogy László a nagy király,      Hős apától, szép anyának gyermeke,
      A magyar nép hírkönyvébe írva áll.                Nagynak, szépnek rá volt ütve bélyege.

vers, Garay János, Szent László, költészet, Árpád-ház, történelem, néphagyomány, Szent László herma,
Szent László-napi körmenet a hermával Győrött, 1939-ben.
Mint az erdő fái közt a czédrus áll,
Termetesb és szebb vala több társinál;
És ha ott állt seregének közötte,
Meghaladta vállal őket termete.

A csatában mint oroszlán oly erős,
Rettenetes, győzedelmes volt a hős;
Béke napján, a tanácsban, trónuson
Bölcseséggel s észszel győzött a bajon.

Mi csodája, hogy ha híre nagy leve,
S tíz országban szertehangzék hős neve?
Ifja, véne tisztelettel ment felé,
Asszony és lány szép szemét rajt feledé?

S hosszu nyolczszáz év után is a magyar,
Ha nagy és jó és dicső királyt akar:
Nem kiván más fejedelmet trónusán,
Csak minő volt László király hajdanán.

Ily dicső hőst, ily királyt édes nekem,
Hosszu nvolczszáz év után is zengenem
S életének nagy könyvében nézve szét,
Énekemmel megdicsőjtnem szent nevét.
Szent László királyunk 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el.
1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a sírját felnyitották, testét a neki megillető díszes sírba helyezték át, ám fejét egy külön ereklyetartóba helyezték át, hogy így vallásos tisztelet tárgyává tegyék. Az eredeti ereklyetartót, mely fából készült, egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának szerencsére nem esett baja. 
A ma látható hermát Zsigmond királysága alatt készítették, a koponyát ezüsttel vonták be, ám a legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott megérinthető legyen. Ezt a felül nyitható elkészítés tette lehetővé.

Monda
A herma tiszteletéhez kapcsolódik egy monda is, mely szerint 1762-ben földrengés volt Győrben, és az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért, hogy mentse meg a várost. Nem is történt nagy kár, ezért Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben, körmenetben vigyék végig a hermát a városon. Ez a szokás 1950 és 1989 között ugyan szünetelt, de azóta ismét megtörténik ünnepélyes keretek között.
A Szent László herma  Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb után, a világ minden részéről érdeklődők százai keresik fel, hogy megcsodálhassák. Jelenleg a győri bazilikában található.
Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Illusztráció: Fortepan