2017. május 7., vasárnap

Kádár Sára Hajnalka: Anya mindörökre

Gondolatok anyák napjára

Kíváncsian kandikál be ablakomon a parázshold, körötte szaporán szikráznak a csillagok, a roppant űr üzenetei, s a lopakodó május illata körül ölel. 


anyák napja, család, családi élet, emlékezés, gyermekkor,

Azon az örök igazságon merengek, hogy — legyen gyermek avagy felnőtt — a szorongó ember gondját, baját az édesanyja szelídíti békévé. Mindig. Még akkor is, ha az életút végére ért, Ő ott is ad, biztat, felemel!

Emlékfoszlányok cikáznak bennem, s repítenek téren és időn át hozzá, az édesanyámhoz:

# Ijesztő, komor vaságyak, közönyös fehér köpenyek, remegő fájdalom... A nyíló ajtón bemosolyog a drága megnyugvás, anya. Ránevet, megöleli. Meggyógyulsz kicsim, s viszlek haza, ne félj!

# Vizsgaidőszak, a túlhajszolt lélek zaklatott nyugtalansága... Otthon anya a teraszra ül vele, s a felhők mögül kinevet a nap! Újból színessé válik a világ, és virágzó fák között, kitárt karokkal szalad már kacagva!

# Sírásba fulladó csalódások… Anya mellette áll szóval, szótlanul, vele remeg érte, s oldódik a bánat!

# Ő is anya lett. Az aprócska jövevény megállás nélkül sivalkodik. Jaj, mi lehet vele? Anya karjaiba veszi, gügyög neki, és kisimul az arcocska, elcsendesedik a bánat!

# Apa, jaj, drága apa, ne hagyj még itt! — zokog megsemmisülten a szenvedő mellett... Anya csendesen könnyezve átöleli.

A májusi éjszaka varázs-illata csak erősíti a tudatot: anya a legcsodálatosabb Ember a világon. Ő a jó tündér, aki jelen van minden percben, óv, mesél, betakar!

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Illusztráció: pixabay