2014. április 27., vasárnap

Szentté avatták XXIII. János és II. János Pál pápát

Szentté avatták a huszadik század két legnagyobb hatású pápáját. A vasárnap délelőtti szertartást Ferenc pápa vezette a római Szent Péter téren, becslések szerint egymillió zarándok előtt. Az élő televíziós közvetítésen világszerte 2,5 milliárd ember követte nyomon az ünnepi istentiszteletet.


Vatikán, Ferenc pápa, II. János Pál pápa, szentté avatás, XXIII. János pápa

A tömeg óriási üdvrivalgással fogadta a szertartásra a Szent Péter-bazilikából kivonuló Ferenc pápát, majd a néhai egyházfőknek, különösképpen II. János Pál pápának a kivetítőkön feltűnő képmását.

A szertartás – Ferenc pápa akaratából – egyszerű és a szokásoshoz képest rövid volt. A két pápa érdemeit méltató szentbeszéd olaszul hangzott el.

Ott volt a Vatikánban a nyugalmazott pápa, XVI. Benedek is, aki tavaly idős korára és megromlott egészségére hivatkozva lemondott az egyház irányításáról. Kettejük találkozása a téren egyike volt azoknak a kivételes pillanatoknak, amikor két pápa átölelhette egymást, majd közösen imádkozhatott.

Ferenc pápa, II. János Pál pápa, szentté avatás, Vatikán, XXIII. János pápa,
Mindkét szentté avatott személy egyházfő volt: XXIII. János 1958 és 1963 között,
II. János Pál 1978‑tól 2005-ig
A jó pápa. XXIII. János mindössze öt évig tartó pápasága alatt, 1958 és 1963 között összehívta a II. vatikáni zsinatot, amelynek feladata az egyház reformja volt. Döntöttek például arról, hogy a papok ne csak latinul, hanem a hívők anyanyelvén is misézhessenek. 
A pápa kapcsolatba lépett a Szovjetunióval, és ő kezdeményezte a párbeszédet a kommunista országokkal: először Magyarországgal és Csehszlovákiával.

Az egyszerű, munkás családból származó egyházfőt, sokan "jó pápának" nevezték. Egyszerűsége, közvetlensége, és bölcsessége miatt nagyon népszerű volt.
XXIII. János halála után 15 évvel választották pápává a viszonylag ismeretlen lengyel Karol Wojtylát. Több mint 400 év után ő volt az első nem olasz, az első kelet-európai és egyben az első szláv pápa.
A család pápája. II. János Pál pápa sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtásnak az elítélését és a kommunizmus elleni harcot.
Utazó pápának is hívták, több mint száz országot keresett fel. Magyarországon két alkalommal, 1991-ben majd 1996-ban járt. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.

II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért és szót emelt az emberi jogokért. 
A szentté avatás tulajdonképpeni rítusaként Angelo Amato bíboros, az illetékes egyházi kongregáció prefektusa egymás után háromszor is arra kérte a pápát, hogy avassa szentté a két jelöltet. Ferenc mindháromszor igennel felelt, majd elmondta a hagyományos latin kanonizációs formulát, amellyel a szentek sorába emelte két elődjét: az olasz Angelo Roncallit (1881-1963), aki XXIII. János néven állt az egyház élén 1958 és 63 között, illetve a lengyel Karol Wojtylát (1920-2005), a néhai második János Pált.

Bejelentését hatalmas ovációval és dübörgő tapssal fogadta az eseményre összegyűlt több százezer hívő. Sokan sírva fakadtak. Ezzel egyidejűleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai. Ezután a hívek magasba emelték a magukkal vitt lobogókat és fényképeket, főleg a lengyel zászlókat és II. János Pál képeit.

Ferenc méltatta a két szent pápát, mondván: mindketten sokat tettek a békéért és az emberek jólétéért. Ugyanakkor a két egyházfő hivatalosan nem főpásztori működéséért lett szent, hanem azért, mert a római katolikus egyház csodatételeket tulajdonít nekik.
XXIII. Jánosban és II. János Pálban megvolt a bátorság ahhoz, hogy Krisztus sebeire nézzenek, megérintsék átszegett kezeit és átszúrt oldalát. Két bátor ember volt, akik tanúságot tettek az Egyház és a világ előtt Isten jóságáról és irgalmasságáról. XX. századi papok, püspökök, pápák voltak. Ismerték a kor tragédiáját, de nem hagyták, hogy azok maguk alá gyűrjék őket - fogalmazott Ferenc pápa.
Vatikán, Ferenc pápa, II. János Pál pápa, szentté avatás, XXIII. János pápa
A Szent Péter téren összegyűlt egymilliós tömegből sokan sírtak, amikor bejelentették a szentté avatást
A mise után valósággal megrohamozták a zarándokok vasárnap II. János Pál pápa sírját, amelyet szentté avatása alkalmából nyitottak meg a látogatók előtt a római Szent Péter-bazilika altemplomában. Több ezer hívő, köztük számtalan lengyel állta végig a sort, hogy bejuthasson a bazilika kriptájába, és tiszteletét tehesse a szentté nyilvánított katolikus főpap sírja előtt.

A római zarándokokkal együtt milliók ünnepeltek a világ számos pontján, különösen a lengyel pápa szülőföldjén. Hatalmas tömeg gyűlt össze Krakkóban: Karol Wojtyla pápává választása előtt, 1978-ig a dél-lengyelországi nagyváros bíboros érseke volt.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszett a cikk és tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: Euronews, MTI
Fotók: MTI/EPA/AP