2015. november 15., vasárnap

Mészely József: Az emberért

               Hát nem a jövendő romjait féltem,           nem az ostoba civilizációt,
               nem a semmibe szúró hidakat                   a kísérleti állomások
               és a meg nem érkezést valahová                kikísérletezett öldöklő csodáit,
               és sehová,                                                sem az eredménytelen
               nem az omlatag biztonságot,                     tanácskozásokat
               nem a szirénázó riadók hangját,                és csúcstalálkozókat...

Az emberért, költészet, Mészely József, vers, vers-szombat, hit, remény, félelmek,
... de a lábán elszáradó erdőt,
a gyökerébe fulladó virágot,
a mocskában elhevert állatot,
az elárvult hóesést,
a moccantó fényt,
a szivárgó csendet,
a könnyekkel elmaszatolt
mosolyt,
a szemek ikercsillagát,
jaj, féltem azt,
— ki száz csapás közt is
megérti,
hogy érdemes élni —
a töprengő embert!
Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Fotó: Balázs Ödön/Forrás: szabadidokalauz.ro