2014. április 18., péntek

Legnagyobb ünnepére készül a keresztény világ

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 20-án és 21-én ünnepli a nyugati keresztény egyház.


feltámadás, Húsvét, ünnep, kereszténység, Munkácsy Mihály, Golgota
Munkácsy Mihály: Golgota (a Krisztus-trilógia 1884-ben készült harmadik darabja).
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Idén a világ mintegy 2,3 milliárd kereszténye ünnepel együtt.

Az eltérő naptárak miatt viszonylag ritka alkalomnak számít, hogy a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot.

A nyugati kereszténység a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárat követi, míg a keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar nevéhez fűződő julián naptárat. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között.

A 20. században 26-szor fordult elő az időpontok egybeesése, a 21. században pedig 31-szer kerül átfedésbe a sokak által a keresztény egység erős szimbólumának tekintett esemény. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik-negyedik húsvét közös ünnep e két században.

Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap - március 22. és április 25. között -, ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

feltámadás, Húsvét, ünnep, kereszténység, Munkácsy Mihály, Krisztus Pilátus előtt
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt (a Krisztus-trilógia 1881-ben készült első darabja).
Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

feltámadás, Húsvét, ünnep, kereszténység, Munkácsy Mihály, Ecce Homo
Munkácsy Mihály: Ecce Homo, Íme az ember ( a Krisztus-trilógia 1896-ban készült második darabja)
A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt "terméke".

A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszett a cikk és tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI