2014. április 11., péntek

Felmérés: ha élne, Ceaușescu megnyerné az elnökválasztást Romániában

Megnyerné az államfőválasztást Romániában Nicolae Ceaușescu, a huszonöt éve kivégzett kommunista diktátor, ha indulhatna a novemberi voksoláson - közölte pénteken a Jurnalul Național című, kormánypárti lap, a Digi 24 hírtelevízióban bemutatott szociológiai felmérést ismertetve.


Nicolea Ceaușescu, kommunizmus, felmérés, Románia

A kommunizmus iránti nosztalgiáról az IRES közvélemény-kutató intézet készített tanulmányt április elején egy 1300 fős, országosan reprezentatív mintán.

A válaszadók 69 százaléka mondta azt, hogy rosszabbul él mint 1989 előtt, és csaknem ugyanennyien (66%) meg vannak győződve arról, hogy az emberek ma is megválasztanák Ceaușescut államfőnek. Arra a kérdésre, hogy ők maguk megszavaznák-e a "Kárpátok Géniuszát" - a 1989 előtti tévéhíradók így hivatkoztak a volt diktátorra -, ugyanannyian válaszoltak igennel, mint nemmel (46%).

Ezek az arányok messze magasabbak, mint ahányan Románia jelenlegi politikusaira készülnek voksolni. Az IRES egy múlt havi választási közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 31 százaléka szavazna Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökre, 12 százalékuk pedig Crin Antonescu liberális pártelnökre, ha most rendeznék az elnökválasztást - mutatott rá a Jurnalul Național.

Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe a rendszerváltás előtti időszakról a legtöbb válaszadó (23%) a "munkahelyek biztonságát" jelölte meg. A lehetséges válaszok listájából a "jobb életet" az alanyok 14 százaléka választotta, és alig 9 százalékuk jelölte meg a "szabadság hiányát".

A felmérést végző intézet vezetője, Vasile Dâncu szociológus a Digi 24 műsorában a kommunizmus iránti nosztalgiát azzal magyarázta, hogy az emberek jelenlegi személyes érvényesülésük és "megszépülő fiatalkori emlékeik" alapján ítélik meg a korszakot.

Arra a kérdésre, hogy az alig 7 százalékos munkanélküliségű Romániában miért tartják a legtöbben a munkahely biztonságát a kommunista korszak legfőbb erényének, Dâncu azt mondta:
Az emberek most valójában a tervezhető jövőt hiányolják, mert nem érzik magukat és családjukat biztonságban.
A szociológus szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az emberek ne tudnának elvonatkoztatni saját helyzetüktől és társadalmi szempontból értékelni a korszakot. Rámutatott: ezt jelzi az, hogy a legtöbben az 1989-es rendszerváltást jelölték meg Románia legkiemelkedőbb történelmi eseményeként, míg Erdély és a Román Királyság egyesüléséről hozott 1918-as Gyulafehérvári Határozat a második helyre szorult a rangsorban.

Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszett a cikk és tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.
Forrás: MTI 
Fotó: Karina Knapek/Intact Images