2014. február 22., szombat

Mészely József: Furulyás Jani

Hol volt, hol nem volt,                     Falujának telhetetlen nagyura
meglátjátok igaz volt!                     minden vagyonából kifosztotta,
Az, akiről szól e mese,                     pedig viskóján kívül nem vala
most fordult be az erdőbe,               más öröksége, csak a furulyája,
nem mosolyog, nem víg szegény,      ha Jani vele nótára gyújtott
mert búbánat ül a szívén.                 a szíve mindig megvigasztalódott.

De a nagyúr azt is elvette,
sőt még szülőfalujából is kikergette.
Ezért bujdosik most szomorúan szegény,
hát a szót tovább nem is szaporítom én…
Az erdőben egy öreg apót vett észre,
kinek hátát nyomta egy nagy köteg rőzse.
Ő megsajnálta, és segített a terhét cipelni,
aki hálája jeléül egy furulyát adott neki.
Jani megköszönte az apó ajándékát,
s azon nyomban kipróbálta a furulyát.
De ahogy trillázni kezdett,
az öreg táncra kerekedett,
égő talppal, fájó taggal,
táncolt volna éjjel-nappal…
De Jani így kiálta: -"Apókám,
hiszen ez egy csodaszerszám!
Isten áldja érte kendet,
immár senkitől se félek.
Ó, te kedves furulya,
irány vissza falumba!" 
Az öregtől elbúcsúzva,
visszaloholt a faluba,
és a nagyúr kapujába’,
őr fogadta, egy mogorva,
aki így emlékeztette Janit,
hogy elfelejtett valamit:
"- Látom, megszegted a parancsot,
és zaklatni jöttél az uraságot,
aki neked azt parancsolta,
ide nem térhetsz vissza többé soha."
Jani nem hátrált, nem tágított,
a furulyájába fuvintott.
Trilláitól az őr szökni kezdett,
de más is, aki csak ott ténfergett…
Lett oly lármás mulatság,
hogy kirohant az uraság,
és dühösen ezt ordította:
"- Hé, ti dáridós banda,
ti csújjogató eszementek,
ha még egyet szöktök, mind vasra veretlek!"
Dúlt tovább a hejehuja,
de szólt az őr Janira mutatva:
"- Ez a hitvány kölyök, ott,
furulyájával megbabonázott!"
Nem késett az úr parancsa:
"- Indulás, gyorsan munkába,
ti sok puhány naplopó,
megártott tán a bor, sok részeg disznó!"
És Jani felé fordulva,
toporzékolva folytatta:
"- Téged pedig többé, nem akarlak látni,
szedd a sátorfádat, ha még akarsz élni!
De ha nem, fogjátok a pernahajdert,
S hívjátok azonnal a hóhért!" 
A furulyálást megszakítva,
Jani is megszólala:
"- Ha nincs kegyelem, nincs irgalom,
akkor táncoljon kend is, mert nem sajnálom!"
És Jani addig, addig furulyázott,
míg az őrrel együtt az uraság elhanyatlott.
Úgy dőlt el az uraság,
mint egy tömött tele zsák,
huppanása vert akkora porfelhőt,
mely azóta is büntet minden gonosztevőt.
Gyerekek, mintha arra figyelmeztetne:
"- Ha még leltek efféle szerzetre,
szóljatok csak, és fogadom,
azt is így megtáncoltatom!"
Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszett a vers és tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.