2016. március 15., kedd

Magyar Tavasz

12 pont, 1848–49, forradalom, Kossuth Lajos, Magyarország, Március 15, Nemzeti Dal, Petőfi Sándor, Pilvax kávéház, szabadságharc, 1848-49-es forradalom és szabadságharc,
A 12 pont volt az
1848. március 15-én
kitört pesti forradalom
követeléseinek összefoglalása

Március 15-én reggel fél 9 tájban egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax kávéházból, és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé.


Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Elenyésző szám a százezres városban.

Maroknyi fegyvertelen csapat, a hétezer császári katonával szemben, a budai vár ágyúival megerősített városban. Lucskos utcán gyalogolt a kis csoport, kitért útjukból targonca, lovasszekér. Nem kiabáltak, nem énekeltek, még ütemre sem léptek.

Mégis, amerre elhaladtak, kinyílt az ablak. A boltosok az üzletajtóból mutogattak rájuk, a járókelők ámulva álltak meg. Itt is, ott is lelépett valaki a járdáról, és csatlakozott a menethez. Mentek, s 1848. március 15-én megszületett a Magyar Szabadság.

12 pont, 1848–49, forradalom, Kossuth Lajos, Magyarország, Március 15, Nemzeti Dal, Petőfi Sándor, Pilvax kávéház, szabadságharc, 1848-49-es forradalom és szabadságharc,
„Az 1848 március 15.-én kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a Magyar szabadság első lélekzete. Petőfi Sándor” — Nemzeti Dal a szabad sajtó első nyomtatványa, Petőfi kéziratával.

A 12 pont értelmezése


Mit kíván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.

A sajtószabadság a polgárjogok egyik alapvető szimbóluma. 1848. március 15-én éppen a 12 pont első pontjának nyomatékosítása végett indultak útnak a márciusi ifjak a Landerer és Heckenast nyomdához. A korabeli Magyarországon cenzorok figyelték a nyomtatott sajtót és megakadályozták a nemkívánatos írások publikálását. Az áprilisi törvények elismerték a sajtó szabadságát, amely azonban a szabadságharc leverése után ismét megszűnt. Az 1867-es kiegyezés tette ismét szabaddá a magyar sajtó útját.

2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.

1848-ban nem létezett magyar kormány, így nem léteztek minisztériumok sem. Az irányítást az udvari kancellária, a kincstár látta el. Hazánk legfőbb kormányszerve a Magyar Királyi Helytartótanács volt, amely 1723tól 1848-ig állt fenn. A forradalmat követően alakult meg az első felelős magyar kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével.

A szabadságharc leverése után, az abszolutizmus korában Ferenc József visszaállította a kancellária intézményét, amely a kiegyezésig működött. Felelős kormány csak 1867 után alakult meg újra, miniszterelnöke Andrássy Gyula volt.

3. Évenkinti országgyűlést Pesten.

A parlament meglehetősen rendszertelenül ülésezett ekkoriban, a forradalom idején nem pesti, hanem pozsonyi központtal. Az országgyűlést kizárólag az uralkodó hívhatta össze, ám semmi nem szabályozta ennek gyakoriságát vagy hosszát, így többnyire akkor hívta össze az országgyűlést, ha az udvar érdekében állt, például adóemelést kívánt végrehajtani.

A forradalom után kiszélesedett a választójog, az új parlament 1848. július 2-án ült össze. A szabadságharc leverése után Ferenc József, megkoronázatlan magyar uralkodó csak 1861-ben hívta újra össze az országgyűlést, amely csak a kiegyezést követően kezdte meg folyamatos működését.

4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

A törvény előtti egyenlőséget sokkal szűkebb értelemben követelték, mint ahogyan a 21. században értelmezzük. A célok között nem szerepelt általános és titkos választójog, ez akkoriban radikális álláspontnak minősült. Alapjaiban a nemesi előjogok helyett a polgári jogrendszert kívánták létrehozni.

A vallások között sem volt egyenlőség. A Habsburgok hagyományosan a Vatikán szövetségesei voltak, ennek megfelelően a katolikus vallásúak előjogokat élveztek más vallásúakkal szemben. Az áprilisi törvények kimondták a felekezetek közötti egyenlőséget és törvényesítették az unitárius egyházat.

5. Nemzeti őrsereg.

A Batthyány-kormány hatalomra kerülésekor nem volt az országnak önálló katonai ereje. Az 1848 júliusában összeült országgyűlés elfogadta az őrsereg felállításáról szóló törvényt, „a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása” érdekében. A nemzeti őrseregben nem hivatalos katonák szolgáltak, feladatuk a városok és falvak rendjének biztosítása volt.

6. Közös teherviselés.

A nemesi előjogok sarkalatos pontja az adómentesség volt. A közös teherviselés ennek felszámolását jelenti, vagyis a nemeseket adófizetésre kötelezte. Az áprilisi törvények emelték jogerőre a közös teherviselést.

7. Úrbéri viszonyok megszűntetése.

A jobbágyok a földért cserébe úrbérrel fizettek. Az úrbéri viszonyokat Mária Terézia rendelte el 1767-ben. Az úrbérnek számos formája létezett: a munkavégzéssel (robot), a terménnyel (dézsma), a pénzzel vagy ajándékkal történő fizetés. Az úrbéri viszonyokat az áprilisi törvények szüntették meg, ám a felemásra sikerült jobbágyfelszabadítás miatt hatása még a 20. században is érezhető volt.

8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.

A feudális bíráskodás alapja az úriszék volt, amely a földesurat bírói jogokkal ruházta fel: a földesurak hoztak ítéletet a birtokaikon élő jobbágyok vitás ügyeiben, mely ellen a helytartótanácshoz lehetett fellebbezéssel fordulni. A polgári normák szerint azonban a törvénykezésnek függetlennek és mindenki számára egyenlőnek kell lennie, ezt az igény fogalmazta meg a nyolcadik pont.

9. Nemzeti Bank.

Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja, amely a pénzügyeket szabályozta és felügyelte volna, azt az Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalmat követően a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szerepkörrel, a szabadságharc leverését követően elakadt a kezdeményezés. Az első önálló magyar jegybank végül csak 1924-ben alakult meg.

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

A Habsburg Birodalom keretein belül nem létezett önálló magyar hadsereg, a magyar ezredek az egységes császári hadrendbe tartoztak. A Batthyány-kormány 1848 májusától az önálló magyar hadsereg szervezésébe is belefogott: fél éven belül már 100 ezer főből állt a magyar honvédség. A szabadságharc bukását követően megszűnt az önálló magyar haderő, az 1867-es kiegyezés pedig közös osztrák-magyar hadsereg felállítása mellett döntött.

11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.

Demokratikus jogok hiányában a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetetlenítette, tagjait bebörtönözte. A kor legismertebb politikai foglya Táncsics Mihály volt, akit 1847-ben sajtóvétségért tartóztattak le. Táncsicsot 1848. március 15-én szabadították ki börtönéből a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozó forradalmárok.

12. Unio.

A török hódoltság következtében a késő középkori Magyarország három részre szakadt, és megalakult az önálló Erdély (1541). A törökök kiűzése után a Habsburgok nem csatolták vissza Magyarországhoz Erdélyt, hanem külön fejedelemségként kezelték. Az utolsó pont Erdély és Magyarország egyesítését követelte, amelyet az erdélyi országgyűlés 1848-ban meg is szavazott. A szabadságharc leverését követően visszaállították 1848 előtti státuszát, az egységet az 1867-es kiegyezés hozta meg.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!


Kövessen bennünket a Facebookon!
Ha tetszik az oldal, csatlakozzon közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott talál meg; színes, extra tartalommal várjuk Önöket: hasznos tudnivalók, fotók, videók, góbéságok, rövid- és gyorshírek.